A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dobos Piroska - H. dr. Varsányi Lívia: Mit olvas a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületikönyvtárainak közönsége
Feladatunk ezekután kettős: vizsgáljuk meg a kódrendszerrel kialakított irodalmi művek csoportjait és elemezzük a leggyakrabban kölcsönzött műveket, összehasonlítva az 1934-es mérés alkalmával sikert mutató szerzők műveivel. II. A szépirodalmi művek olvasása 1. Az iskolai végzettség és a foglalkozás hatása A vizsgált szépirodalmi müvek száma 18 608, a kölcsönzött művek 70,1 %-a volt. Harminc évvel ezelőtt 76,4%-ban kölcsönöztek szépirodalmi műveket. Akkor a 23,6%-os ismeretterjesztő irodalom olvasással nagyon meg voltak elégedve; nem maradt ez mögötte a külföld hasonló intézeteiben elért eredményeknek. Most sem kell elmaradástól félni. Különösen az utóbbi 5 — 6 évben — a könyvkiadás érdemeként is — jelentősen növekedett az ismeretterjesztő irodalom forgalma, meghaladva az országos átlagot és sok külföldi társintézmény eredményét is. A szépirodalmi művek közül a már említett jelentéktelen mennyiségű idegennyelvű művön kívül 9374 mű magyar szerzőé, 9234, pedig küföldi szerzőé volt. A szépirodalom csoportosítása, — mint a bevezetőben már jeleztük — eltér a statisztikai nyilvántartás csoportjaitól s nem követtük a 30 év előtti csoportosítást sem. Akkor nyelvszerinti bontást alkalmaztak. Külön-külön sorolták fel a magyar nyelven olvasott magyar- és más nyelvű irodalmat, és külön az idegen nyelven olvasott műveket. Ez utóbbiak az összes olvasott műveknek 12%-át tették ki. Ez is jelzi a változást. Azt, hogy ma külön könyvtár szolgálja az idegennyelvű irodalmat olvasni kívánókat, azt, hogy a kerületi könyvtárak százezernél több olvasójának nyelvtudás tekintetében még van behozni valója, végül azt is, hogy a kerületi könyvtárakat, vagy legalább is egy részüket jobban fel kell készíteni e feladatra. A vizsgálat alkalmával külön gyűjtöttük a magyar, s külön a magyarra fordított műveket. A magyar nyelven elolvasott művek 49,6%-a külföldi szerzőké. 1934-ben viszont a magyar nyelven olvasott műveknek 47,3%-a volt külföldi szerzőké. Ez a csak magyar nyelven olvasó közönség érdeklődésének szélesedését jelzi. Ha számításba vesszük, hogy 1934-ben a szépirodalmi művek 13%-át idegen nyelven olvasták, azt mondhatjuk, hogy bizonyos rétegeknek a külföldi szerzők eredeti nyelven voltak hozzáférhetők, s más rétegeknél a külföldi szerzők olvasása nem érte el a mai szintet. Az iskolai végzettség a következőképpen befolyásolja a magyar, illetve a külföldi szerzők olvasását: Iskolai végzettség Magyar 0/ /о Külföldi 0/ /О összesen % 8 ált. iskolát nem végzettek ................. 1 300 55,0 1 045 45,0 2 345 100,0 8 ált. iskolát végzettek ............................ 2 408 49,5 2 448 50,5 4 856 100,0 Érettségizettek ............................................ 1 940 49,5 1 974 50,5 3 914 100,0 Egyetemet, főiskolát végzettek ............. 68 0 48,4 724 51,6 1 404 100,0 Tanulók (közép- és főiskolások)............. 1 493 43,2 1 912 56,8 3 405 100,0 Iskolai végzettségük ismeretlen ............. 1 553 57,9 1 131 42,1 2 684 100,0 Együtt 9 374 50,4 9 234 49,6 18 608 100,0 E számok teljesen egyértelműen bizonyítják, hogy az iskolai végzettség növekedésével együtt nő a külföldi irodalom olvasottsága. A különbség a legszembetűnőbb a 8 általános iskolát nem végzettek és a 8 általános iskolát végzettek között, ahol az előbbiek 10%-kal több magyar művet olvasnak mint 10 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve — ХП, 1964/65. 145
