A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dobos Piroska - H. dr. Varsányi Lívia: Mit olvas a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületikönyvtárainak közönsége
MIT OLVAS A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR KERÜLETI KÖNYVTÁRAINAK KÖZÖNSÉGE? 1964-ben volt hatvanéves a könyvtárunk. A kerületi könyvtárak közül háromban több mint ötven éve jutnak könyvhöz a főváros polgárai. E félszázad alatt egyszer — 1934-ben —■ 8 napon keresztül 4793 olvasó 16 728 kötet könyv kölcsönzését jegyezték fel, rendszerezték és az 1934-es Évkönyvben ismertették.1 Ügy éreztük, hogy a hatvanéves jubileum, a felszabadulás 20. évfordulója és törekvésünk a valóság, a tények feltárására egyaránt új felmérésre, összehasonlításra, a tartalom elemzésére kötelez bennünket, s ezért a felmérést 1964-ben megismételtük. 30 év az emberiség történetében nem nagy idő. Ez a 30 év azonban magában foglalja a magyar történelem leggyászosabb időszakát és legnagyobb fordulatát is. Ezért a társadalmi élet minden területén kevesebb a folytonosság és több a változás e 30 év alatt, mint előzőleg századokon át. A társadalmi tudat szféráiban általában a folytonosság és megsza- kítottság bonyolult egymásbafonódása tárul a kutató elé. A van és a hell, a múlt és a jelen közötti kapcsolat, az azonosság és különbség kibontása elemi feltétele annak, hogy felvázolhassuk feladatainkat — nem a jövendőmondó vágyai, hanem a tények ismerete alapján. A valóságlátásra adott alkalmat az olvasók érdeklődése, igénye, ízlése terén a harminc év előtti felmérés megismétlése. Nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy a változás alapja az igények kielégítésének lehetőségében van. A közművelődési könyvtárak állományát — ha közvetetten is — mindig az adott társadalom határozza meg, Megfelelően bizonyítja ezt az 1934-es adatokat kommentáló értékelés.2 A felszabadulás után az állomány megváltoztatása elengedhetetlen követelmény volt. Ma az ízlésváltozás és ízlésváltoztatás feladatának lényegében megfelelő állomány ad lehetőséget mind az igények kielégítésére, mind fejlesztésére. Tanulságul szolgál az összevetés nemcsak a változás, hanem a folytonosság tekintetében is. Az időtálló értékek előtérbe kerülése a folytonosságot, az értéktelenek eltűnése, s új értékek jelentkezése a változást jelzi. Milyen mértékű ez, hogyan értékelhető a folytonosság, a folytonosság változása, és a változás a kerületi könyvtárak közönségének olvasmányaiban, erre keresünk választ e tanulmányban. I. A felmérés 1. Módszertani kérdések 1964-ben — az Évkönyv más helyén beszámoltunk már erről — 56 kerületi könyvtárban 161 718 olvasónak 6 212 746 könyvet kölcsönöztünk. 1934-ben 13 348 olvasónak, 13 kerületi könyvtárban 844 702 könyvet kölcsönöztek. 136
