A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Remete László: Szabó Ervin szocialista könyvgyűjteménye a Fővárosi Könyvtárban
Ervin magángyűjteményének gyarapítása mellett megtette a magáét, hogy a vezetése alatti Fővárosi Könyvtár is nemzetközi viszonylatban megbecsült szocialista ritkaságokhoz jusson, a két könyv ugyanis az ő igazgatása alatt került a könyvtárba. Folyóiratok, időszaki kiadványok A Szabó Ervin hagyatékban már rendkívül nagy tömegükkel is fontos helyet foglaltak el a periodikák, közöttük olyanok is, amelyek minden valószínűség szerint egyetlen magyar közkönyvtárban, még a Szabó Ervin által vezetett Fővárosi Könyvtárban sem voltak meg 1919 előtt. Magyar, német, francia, angol, amerikai, olasz időszaki kiadványokat találunk ebben az anyagban, amelynek zömét a 2000-rel, 3000-rel, 4000-rel és X-szel kezdődő számú részlegekben sorakoztatták fel az 1919-ben kezdődött könyvtári bedolgozás folyamán, de jutott belőlük a raktár más helyeire is. Magától értetődőnek látszik, hogy annak a Szabó Ervinnek, akinek marxista felkészültségét a magyarországi szociáldemokratákkal való szakítása után is elismerték pártkörökben és az 1906-ban indított elméleti folyóiratban, a Szocializmusban közöltek tőle néhány cikket, járt a Szocializmus. Még ennél is természetesebbnek tartjuk, hogy a baloldali értelmiség orgánumát, a Huszadik Századot szintén gyűjthette, hiszen ebbe a lapba rendszeresen írt, sőt egyik szerkesztője volt annak, ezért, míg az összes többi kiadványnál-, a Szocializmust is számítva-, kétségünk lehet, hogy tartósan, vagy átmenetileg ingyen jutott-e hozzájuk, a Huszadik Századnál szinte bizonyosak lehetünk ebben. A két baloldali magyar folyóirat valószínűleg hiánytalanul megvolt Szabó Ervin magánkönyvtárában, a Fővárosi Könyvtárban mégis viszonylag kevés olyan kötet van belőlük, amelyben ott áll a Szabó Ervin-exlibrisz. A Huszadik Századból például több sorozata is van a Fővárosi Könyvtárnak, (3334) azonban mindössze fél tucat kötetről állapítható meg, hogy Szabó Ervin magángyűjteményéből való, hasonló a helyzet a Szocializmussal (3359). Lehetséges, hogy a hagyatékból való sorozatokat itt csak az 1919-ig keletkezett hiányok pótlására használták, a felesleget kiselejtezték, de az is lehet, hogy hagyatékból bedolgozott kötetekből is elvesztek —, a szóbanforgó sorozatok ugyanis a másod-, harmadpéldányokkal együttesen is foghíjasak. A hazai szocialista periodikák közül említést érdemel még a Garami Ernő által 1906- ban indított Jövő című folyóirat teljes évfolyama (40931). Messzire túlszárnyalják mennyiségben a magyar anyagot a külföldiek, amelyek között különösen sok becses darabot találunk. Első helyen kell utalnunk a német Die Wage című Berlinben kiadott lapra, amelynek 1873 —1877-es évfolyamait, illetve ezek töredékeit tartalmazza a 41016/1 raktári számú kolligátum. A Párisi Kommün bukását követő időszakban többek között ebben a folyóiratban szólalt meg Marx és Engels. Különleges ritkaságról lévén szó, felemlítjük, hogy a Fővárosi Könyvtárban közvetlen a Die Wage mellett áll (41015/1 raktári számon) a nemzetközi munkásmozgalom története szempontjából ugyancsak nevezetes kiadvány, a svájci Die Vorbote, az I. Internaciönále lapja 1869—1871-es számainak kolligátuma, ebben viszont nem találjuk a szabó-ervini származás jelét. A korábban már kifejtett okok miatt mégis van alapunk feltételezni: ez a kötet is a hagyatékból származik. A régebbi német munkásmozgalmi kiadványokhoz tartozik a nagyon hosszúéletű Zukunft, amelynek első, 1878-as folyamában találunk exlibriszt (4689). A német szociáldemokrácia forradalmi, majd reformista korszakának egyaránt legtekintélyesebb elméleti folyóirata, a Marx halálának évében indított, Kautsky által szerkesztett Die Neue Zeit, amely az 1900-as évektől Szabó Ervin írásokat is közölt. Ebből a lapból egy teljes és egy csonka sorozata van a Fővárosi Könyvtárnak a 3103 szám alatt, összesen 124 kötetben. A csonka sorozat is rendkívüli érték — az 1893—1917 közötti folyamokból 111
