A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1963
Szalai György: Budapest nyomortelepei és lakóik az 1920 - 1930-as években. (A Budapest Gyűjteményképanyagának illusztrációival)
A nyomortelepek helyzetében a felszabadulásig nem sok változás történt. Alig javított a dolgok állásán, hogy 1937. júliusával az addig állami kezelésben levő nagy szükséglakótelepek (Mária Valéria, Auguszta stb.) a főváros gazdálkodásába kerültek. A második világháború nagyarányú behívásai következtében a férfiak tömeges távozása enyhítette a zsúfoltságot. Néhány barakktelepet felszámoltak, de mivel lakást nem adtak a kiköltöztetetteknek, a viskóvárosok lélekszáma újra emelkedett. Mindez alapvetően bizonyította, hogy a kapitalista Magyarország nem tudott, de nem is akart megbirkózni ezzel a problémával. A felszabadulás után néhány évvel megkezdődik a múlt e szomorú maradványainak felszámolása. Megszűnt a Mária Valéria-telep, Zita- és Lenke-úti telep, eltűntek a Ferencvárosi Kiserdő, a Tripolisz viskói, a Pesterzsébeti Hangya-telep, a budafoki barlanglakások, fokozatosan számolják fel az Auguszta-telepet, a Vágóhíd utcai telepet stb. A múlt már eltűnőben, de mi mégis emlékezünk reá. A jövő építéséhez nem elég a jelenben alkotni: a múltra való kritikus emlékezéssel erősítjük a jövőhöz való hajlandóságunkat. Szalai György JEGYZÉK 1. A munkásosztály helyzete a Horthy-rendszer idején. (Összeáll. Kádár Iván) Bp., 1956. 49. p. 2. Visegrádi Községi Elöljáróság leirata Budapest szfőv. polg. mesteréhez. Tanácsi ügyiratok IX. 1038/1920. Főv. Levéltár. 3. Pollákné, Stem Szeréna felszólalása a törvényhatósági bizottság (tb.) 1934. október 17-i rendkívüli közgyűlésén. Főv. Közlöny, 1934: Nr. 53. 1285-1286 p. 4. Gál Benő felszólalása a fővárosi tb. április 1-i rendes közgyűlésén. Fővárosi Közlöny, 1936: Nr. 18. 556-557 p. 5. Dr. Schuler Dezső: „A hajléktalanság kérdése a székesfővárosban.” Statisztikai Közlemények. 76. kötet. 1. szám. 73 — 74 p. 6. Dr. Schuler Dezső: i. m. 7. idézi Szamos Rudolf: Barakkváros c. művében. Kossuth KK. 1960. 14 — 15 p. 8. Szamos Rudolf: i. m. 9. Árgus: „Újabb veszedelmek fenyegetik a Lenke-úti járványfészek lakóit” Népszava, 1924. május 11. 10. A megüresedő Zita-kórházban keli elhelyezni az ezerszám nyomorgó hajléktalanokat.” Új Nemzedék, 1924. október 7. 11. Gonda Béla interpellációja a tb. 1933. június 19-i rendes közgyűlésén. Fővárosi Közlöny, 1933. Nr. 33. 897 p. 12. b. gy. : „Kilakoltatott emberek között. Akiket a házbér tesz földönfutóvá.” Népszava, 1931. február 1. 13. „Rozoga deszkabódókban és szemétből épült házakban ezer meg ezer ember lakik a székesfőváros területén.” Új Nemzedék, 1927. október 26. 14 - 15. Dr. Schuler i. m. 141. p. 16. Sashalmi állami lakótelep 1945 —49-es lakónyilvántartási könyve. 17. Illatos út 5/b sz. ház 1937 — 1941-ig vezetett lakónyilvántartó-könyvének adatai alapján. 18. Auguszta-telep 1935-től vezetett ma is érvényes lakónyilvántartókönyve alapján. 19. „Fekete barakkok a sashalmi határban.” Az Est, 1930. november 21. 20. Lázár István: „Nixbrót.” Pesti Hírlap, 1920. február 22. 21 - 22. Balogh Vilma: „A nyomor strandfürdőjében. A lágymányosi szemétdombok körül.” Népszava, 1923. július 22. 23. Személyes beszélgetés Kursics Béláékkal a sashalmi állami lakótelepen. 1960. decemberében. 24. Szélpál Árpád: „Sashalom —nyomortanya.” Népszava, 1933. március 12. 25. Személyes beszélgetés Matyasek Jánosnéval, Kiss Jenőnével, Kéri Józsenével stb. a sashalmi állami lakótelepen, 1961. januárjában. 26. Szélpál Árpád: „Auguszta-telep - a főváros szégyenfoltja.” Népszava, 1938. december 1. 27. Szokoly Endre: Seregszemle a nyomortanyákon. Szocialista képviselők látogatása az Ehmann- telepen.” Az Újság, 1924. július 31. 28. Farkas István szociáldemokrata képviselő interpellációja az országgyűlés 1936. február 10-i ülésén. Országgyűlési Napló. 1946-40-es folyam. Ötödik kötet. 467 p. 29. Bródy Ernő tb. tag felszólalása a polgármesteri VI. (pénzügyi) ügyosztály szakbizottságának 1936. március 30-i ülésén. Fővárosi Közlöny, 1936. Nr. 21. 642 p. 30. Szélpál Árpád: „Mária Valéria-telep a főváros szégyentelepe.” Népszava, 1938. november 20. 31. Réti Sándor: Földbevájt gödrökben laknak az emberek a pesterzsébeti nyomornegyedben. A pest- erzsébeti dühöngő-telep a hastífusz és tüdővész főfészke.” Magyar Hírlap, 1930. február 10. 242
