A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1963
Három ötven éves kerületi könyvtárunk
„A Fővárosi Könyvtár működéséről az utóbbi években kiadott jelentésemben állandóan visszatérő motívum a könyvbeszerzési dotáció elégtelenségének hangsúlyozása és azokra a szükségszerű következményekre való figyelmeztetés, amelyekre ez a sajnálatos körülmény vezetni fog, ...” Majd 1938-ban: .......a legracionálisabb gazdálkodás mellett sem voltunk képesek programunkat — elsősorban a fiókkönyvtárak anyagának fejlesztése tekintetében — teljesíteni, ...” a fogalmazás, ha óvatosan, de lényegében a könyvanyag pusztulását jelenti, a pótlás reménye nélkül. Az 1936 — 40 évek könyvállománya és kötetforgalma a következőképpen alakult: év állomány forgal szépirod. om ismeretterjesztő összesen 1936 28 162 95 711 27 162 122 873 1937 27 936 102 573 28 309 130 882 1938 28 606 98 323 29 385 127 718 1939 29 882 94 106 26 617 120 723 1940 29 989 104 737 32 237 136 974 A könyvállomány nem veszített számszerűen, de alaposan megrongálódhatott, mert a következő év selejtezése után ugyancsak megcsappant a könyvek száma. A kötetforgalomban az ismeretterjesztő művek száma 20% fölé emelkedett, ami a könyvtárosok szívós, kitartó munkáját dicséri. Nemcsak a könyvanyag rongálódott, hanem a helyiség is. Feltehetően könnyebb volt új helyiség berendezésére pénzt szerezni, mint a régit felújítani. Ezért újból felmerült a könyvtár költöztetésének gondolata. A könyvtár vezetőségének azonban a sürgősségi sorrendet be kellett tartania, mert a jóval erősebben megrongált 2. sz. fiókkönyvtárát kellett előbb elhelyezni. A költözésre 1941. május 16. és augusztus 1. között került sor. Ez alkalommal a választás egy Molnár utcai lakásra esett, a 27. számú ház első emeletén. Nyugat-Európában már két éve folyt a második világháború. Hitler katonái befejezték a villámháborút Nyugaton s Kelet felé masíroztak, amikor az 1. sz. fiókkönyvtár új berendezéssel, felfrissített könyvanyagával 1941. augusztus 1-én megnyílt a Molnár utcában, bizonyítva azt, hogy nem lehetett elsorvasztani a könyvtárat, mert fenntartotta a közönség szeretete és igénye a könyvre, a tudásra. A főváros lakosságának élete egyre nehezebbé vált a háború miatt. A könyvtár szolgáltatásait is csökkenteni kellett az 1942. évtől. A háborús behívások következtében kiesett munkaerők hiánya miatt már 1942-ben csak heti négy napon volt kölcsönzés. Nyári szabadságok idején egy hónapig volt zárva a könyvtár. Mindez nem kedvetlenítette el az olvasókat, megértették a nehézségeket. Az egyre gyakoribb légitámadások akadályozták a könyvek ki- és beszállítását a fiókközpontból, ill. a fiókközpontba, — jelenti Vértesy József beszámolójában, aki 1940-től vezette a könyvtárat. Az 1941. évi nagy selejtezés után a könyvállomány 22 885-re csökkent. A forgalom meglepően nagy volt, mert 134 720 kötetet mutat ki a jelentés. Az 1942. évben összesen 184 napon át volt kölcsönzés, az évi kötetforgalom mégis 137 941 db volt. A kötetforgalom 1943-ban még emelkedett 139 566-ra, ami annál meglepőbb, mert az összesítő jelentés szerint a fiókok kölcsönzőinek száma általában csökkent, de az emberek talán többet olvastak és ültek otthon ezekben a nehéz napokban. 90
