A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1963
Három ötven éves kerületi könyvtárunk
A két hónapi kényszerszünet után ismét működő könyvtár sok gonddal küzdött. Messze volt a gyermekrészlege, anyagi ellátottsága is rendkívül mostoha volt. Megkísérelték a kettéválasztott könyvtárat újraegyesíteni, igyekeztek megmagyarázni a gyermek- részleg nehéz helyzetét. Felirat feliratot követett, eredmény nélkül. Átmeneti időre nemcsak iktatták a könyveket, hanem a fiókközpont helyett nekik kellett a könyveket feldolgozni, szakozni, katalógus-és leltárlapokat készíteni. Nagy teher volt ez a kisebb létszámmal dolgozó fiókkönyvtárnak. Ha ehhez hozzátesszük az évi kötetforgalmat, ami 86 736 volt, akkor tűnik ki igazán, milyen erőfeszítést tettek a könyvtárosok, a munkamenet zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. A következő évben könyveik száma 27 830 db és az évi kötetforgalom 77 611 volt. Az 1923-as évben a könyvek száma 28 290 kötet és a forgalom is jelentősen emelkedett, mert 119 966 kötetet forgalmaztak. Ebből: szépirodalom ismeretterjesztő összesen felnőtt gyermek felnőtt gyermek 64 783 21 855 17 171 16 157 119 966 A szép kötetforgalom az 1924. évben visszaesett, mindössze 74 600 kötetre. A következő évben már 88 666 kötetet kölcsönöztek. A gyermekkönyvtár 1925-ben elköltözött a Papnövelde utcai (ma Eötvös Lóránd u.) polgári iskola egyik első emeleti tantermébe. Ez a választás rendkívül szerencsétlennek bizonyult. A könyvtárosoknak sokat kellett hadakozniok az iskola tanári testületével, mivel nem tudták elviselni egy tantermük elvesztését. Mindenbe belekötöttek. Vádolták azzal a könyvtárat, hogy kis olvasóik fertőző betegséget hurcolnak be az iskolába, tumultust okoznak az amúgy is zsúfolt lépcsőházban és így tovább. Hiába bizonyították a könyvtárosok, — özvegy Kaposi Józsefnéval az élen, — az ellenkezőjét, hiába mutatták ki azt, hogy olvasóik többsége az iskola növendékeiből kerül ki. Az áskálódás mindaddig folyt, amíg az iskolából el nem költözött a gyermekrészleg. Ez az áldatlan állapot öt hosszú éven át tartott. Pedig a könyvtár dolgozóinak munkáját a pedagógusoknak kellett volna talán legjobban megbecsülniök. Más pedagógusok meg is tették, amit az iskola tantestülete elmulasztott. Hetenként két alkalommal elmentek a könyvtárba, hétfőn és szerdán mesélni a gyerekeknek, — mint erről a Magyarság tudósítása alapján értesülünk. Az 1. sz. fiókkönyvtárban ez időben, ha lassan is, de gyarapodott az olvasók száma, a könyvek forgalma és állománya. A megcsappant személyi állományú fiókközpont nem győzte bedolgozni a beérkező könyveket és ezt a munkát részben a fiókok munkatársaira bízta, mivel a könyvek nagyon késve értek a fiókkönyvtárba. De kézzel rendkívül nehéz volt dolgozniok, ezért Kremmer igazgató 1925-ben írógépeket kért a fiókkönyvtárakba, a munka meggyorsítása érdekében. A könyvtár forgalma: év szépirodalom felnőtt gyermek ismeretterjesztő felnőtt gyermek összesen 1925 51 007 12 994 12 190 12 475 88 666 1926 53 835 15 027 20 094 12 119 101 075 1927 64 208 18 211 23 657 13 807 119 883 1928 44 621 20 915 14 175 10 868 90 579* 1929 80 450 21 515 13 419 13 630 129 014 ** Május 14 - szeptember 24. között a könyvtár zárva volt. 88
