A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1963
Gátiné Pásztor Mária : Arcképalbumok, városképek, „fényírdai” emlékek a Budapest Gyűjteményben (Mozaikok a fővárosi fotográfia első 50 esztendejéből, 1850 - 1900)
„PORZÓ: [Ágai Adolf:'] Vasárnapi levél. — Szépek versengés e.” „A megelégedés, bosszankodás és csodálkozás vegyes érzetével olvastam hírét ama sikernek, melyet a... nemzetközi szépségi versenyen vívott ki négy magyar hölgy... Mennyi kritika fér a fényes eredményhez! Mennyi irigységet keltett, mennyi rágalmat és megbotránkozást!...” . .A mi egyetemes hazai tekintélyünk: Pulszky (père) közié a külfölddel ezt a mi magyar nő-négyesünket is. Mily töprengések emészthették, míg a választás iránt tisztába jött!... Azt mondják, mikor Pulszky papa szemlét tartott e szépségek fölött, bánatosan így sóhajtott fel: „hej! ha még egyszer hatvan éves lehetnék!...” ,,. . .Nem csodálom, hogy épen magyar nők vívták ki Párisban a szépség első jutalmát. — De ez a siker kedvemet szegi — .. .Nem szeretem, hogy bár szép, de tisztességes magyar nők nevét hurcolják most végig öt világrész pletyka sajtójában. A virágnak napfény kell, de a kandiság élesre köszörült üvegén át a napsugár leperzseli róluk a szemérem hamvát. És aztán... és aztán... Naponkint látjuk, hogy épen a legszebb leányt nehéz férjhez adni. Ez már az ó-korban is így volt, s tudvalevőkép mind a három grácia hoppon maradt. Láttam a kirekesztett ötödik szép arczképét is. Mint mondják, egy grófi tisztviselőnek, vagy csupán cselédnek a gyermeke. S mint ilyent, nem bocsájthatták versenyre az úri ivadékkal. A szépség köztársaságát is nagyúri velleitásokkal akarják megmásítani. — De azért a „Kincsem”, ha nem fut is, mégis első.” (Ország —Világ, 1878. nov. 3. p. 698 — 99.) III. Egy pillantás a fotográfia görbe tükrébe „Egy fotograf naplójából. (Közli B. Miska.)” [Tóth Kálmán] „Nem az égi csillag a sok, nem a tenger cseppjei, nem a föld porszeme; ég csillagánál, tenger cseppjénél, föld porszeménél több a — fotograf. A városháza személylajstromába 900 „literát” vagyon bediktálva. ...aki még ,,literát”-nak sem képes magát kiadni, mindaz lészen — fotograf... Pesten nyitottam én először ateliért; hanem elég ostoba voltam a harmadik emeletbe költözni; az első és második emeleten már lakott vagy hat fotograf s minden igyekező embert, a ki meg volt fésülve, a kinek a nyakravalója becsületesen volt megkötve, szóval a kiről föltehetik, hogy lefotografiroztatási szándékai vannak, — már elfogták az első lépcsőknél, mint a nyulat....” [A cikk az akkoriban ismert Diana-fürdőbeli fényképészekre, vagy a dagu- erotípiák korszakában a Tigris fogadó két szemben fekvő szobájában marakodó Stuhr és Kawalky esetére utal. — Ugyanebben a számban találjuk az első karikatúrát, mely képeink között látható.] (= Bolond Miska, 1863. okt. 11. p. 160.) JEGYZETEK 1. „Hajnal, arczképekkel és életrajzokkal díszített naptár 1864-ki szökő évre. Szerkesztő és kiadta S а г к a d у István.” Pest, Első magy. egyesületi kny. 1863. 10, 149 p. 2. „Daguerre fényképei. (Jules Janin után.)” = Athenaeum, 1839. márc. 7. és 10., p. 290 — 295, 310 — 311. 3. Kreilisheim György: Régi magyar fényképezés. Bp., Officina, 1941. p. 7. 4. Nyilas Márta : A Budapest gyűjtemény könyvtári feiadatai. = Főv. Szabó. E. Kvt. Évkönyve IX. 1961. Bp., 1962. p. 113. 231
