A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1963
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1963. évi jelentése
inkurrens kötetek nagy részét a hálózatból eltávolítsuk. Ennek következtében a kerületi könyvtárak kölcsönözhető könyvállománya — az év során történt könyvvásárlások ellenére is — 31 ezer kötettel, 2,6%-kal csökkent. E csökkenés a táblázat számadataiban azért nem mutatkozik, mert a kivont könyvek teljes mennyisége a duplum-raktár növekvő állományában jelentkezik. A könyvtári gyarapodás azért esett vissza, mert 1962-ben felettes szervünk 2 millió forint értékben rendkívüli könyvbeszerzési keretet bocsátott rendelkezésünkre, amely abban az évben a szokásos fölé emelte a szerzeményezett könyvek számát. A könyvtár beiratkozott olvasóinak száma több mint 12 ezerrel, csaknem 8%-kal emelkedett. Könyvtáraink olvasókkal való telítettsége mellett ez csak az új könyvtárak belépése következtében jöhetett létre. Mindazonáltal az olvasóforgalom nem emelkedett arányosan a beiratkozott olvasók számával, mert az újonnan alakult könyvtárak olvasói csak a könyvtárak megnyitása óta kölcsönöznek, nem az év kezdetétől. A kölcsönzők és helybenolvasók száma 1963-ban alig több mint 1%-al múlta felül az előző év megfelelő számadatait. A könyvek forgalmának emelkedése is 1%-os. A könyvtár szervezeti felépítésével kapcsolatos személyi hírként itt közöljük, hogy felettes hatóságaink, feladataink megnövekedésére való tekintettel, egy második igazgatóhelyettesi státust hoztak létre. Új igazgatóhelyettessé Szőke Tiborné elvtársnőt nevezték ki. A jelentés évében súlyos veszteség érte könyvtárunkat Zoltán József, a Budapest Gyűjtemény osztályvezetőjének halálával. Utódja az osztály vezetésében Dr. Mentes Béláné lett. A könyvtár dolgozói a jelentés évében folytatták erőfeszítéseiket kitűzött kultúrpolitikai feladataink megvalósítására, s a korábbi évek e tekintetben elért eredményeinek továbbfejlesztésére. Az ismeretterjesztő könyvek forgalma — amely 1962-ben az összes felnőtt könyvforgalom 29.1%-át képezte — 1963-ban 30,6%-ra emelkedett, erősen megközelítette a forgalmazott könyvek egyharmadát. Fontos elvi kérdéssé vált most már annak tisztázása, milyen arányokig előnyös az ismeretterjesztő könyvek forgalmának emelése, vagyis mit tarthatunk mai körülményeink mellett az optimális aránynak a szép- irodalmi és ismeretterjesztő könyvek között. A beszámoló évében tovább folyt a könyvtárak átalakítása szabadpolcos-rendszerűvé. Az új kerületi könyvtárak mellett 5 régi könyvtár (8., 8-as gyermek, 14., 18. és 19. számú) ugyancsak szabadpolcos kölcsönzésre tért át. Könyvtárpolitikai céljainknak megfelelően továbbfejlesztettük a gyermekkönyvtári hálózatot is. A beszámoló évének végén már 7 önálló gyermekkönyvtár működött (hárommal több, mint egy évvel korábban), továbbá 21 különálló gyermekrészleg (ugyancsak hárommal több, mint 1962-ben). Könyvtárpolitikánkat változatlanul a párt kultúrpolitikai irányelvei határozták meg. Ez mind olvasószolgálati tevékenységünkben — az ismeretterjesztő könyvek forgalmának már bemutatott emelkedésében, s ezen belül a társadalmi-, természettudományi-, műszaki könyvek arányának növelésében is —, mindpedig kiadványaink és könyvkiállításaink témájában megmutatkozik. Bibliográfiáink nagyrésze az ideológiai-politikai és irodalompolitikai szempontból fontos s ezért könyvtárosi munkánkban súlyponti szerepet képviselő könyvek ajánlásának szolgálatában áll. („Barangolás az épülő kommunizmus országában”, „Madrid határán”, „Olvasni jó”, „Fáklyavivők”, „Szerafimo- vics” és „A. Nexő” bibliográfiák, stb.) Propagálják a természettudományos olvasmányokat, („Földalatti ösvényeken”, „A kéregcsónaktól az űrhajóig”, „Csillagnézők” stb.) Hasonló célokat szolgáltak központi kiállításaink („Harcban a német fasizmus ellen”, „1962 története képekben”, „A növény- és állattan könyvei”, „A világpolitika görbetükörben”, „A materialista filozófia fejlődése”), nagyüzemekben és intézményekben szervezett 139 vándorkiállításunk és nagyszámú (1034) felnőtteknek és (603) gyermekeknek rendezett kerületi könyvtári kisebb könyvkiállításunk is. Ugyanezt célozták könyvis10
