A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1963
Három ötven éves kerületi könyvtárunk
év könyvállomány szépirod. forgalom ismeretterj. gyermek összesen 1952 25 173 50 367 40 287 90 654* 1953 27 330 64 420 64 318 128 531 1954 29 511 76 136 63 333 139 469 1955 30 394 — — 147 006 1956 31 440 59 496 48 376 13 246 121 120 * Ebben az évben költözött a könyvtár. A könyvállomány és a forgalom szemléletes módon növekedett. Most már azonban igen nehéz megállapítani, milyen szempont szerint készültek a statisztikák, mert az szinte lehetetlen, hogy szépirodalmat és ismeretterjesztő műveket csaknem azonos példányszám- ban forgattak volna ezekben az években az olvasók. Az 1956-os ellenforradalom nem okozott kárt a könyvtárban. Állománya, bútorzata sértetlen maradt. Eltekintve azoktól a könyvektől, melyeket az ellenforradalom leverése után vittek el a disszidensek. A könyvtár 1956-ban október 23-tól november közepéig volt csak zárva. „Nyitva volt az ellenforradalmi sztrájkra úszítás ellenére is. Noha nagyon féltünk, hogy belőnek az ablakon az ellenforradalmárok, — mondja Pongráczné, a könyvtár akkori vezetője, — de mégis helyt álltunk.” Pongrácz Györgyné 1950— 1957 között, nyugdíjba vonulásáig vezette a könyvtárat. A következő évben sok időt és energiát fordított Körtés Júlia vezetésével a könyvtár valamennyi dolgozója, a disszidens olvasók hozzátartozóinak felkutatására. E módszerrel sok értékes könyvet szereztek vissza a könyvtárnak. Az 1951-ben végrehajtott könyvtári decentralizálás 1957-ben már nem látszott minden részletében hasznos intézkedésnek. A kerületi könyvtárak közös gondjai, a munka egyszerűsítésére való törekvés, az adminisztrációs gondoktól való szabadulás vágya, szükségessé tette a régebbi intézkedés revízióját. Annál is inkább, mert az 1956 tavaszán megjelent könyvtári alaptörvény s az ezzel kapcsolatos vita a hálózati központ feladatairól, felhívta a figyelmet a decentralizálás okozta nehézségekre, a központi szakmai irányítás terén, mintegy igazolva a Szabó Ervin-i elgondolás helyességét. Ennek eredményeként új határozat született, melynek értelmében 1957 áprilisától a kerületi könyvtárak ismét vissza kerültek a központhoz, azzal egy igazgatási egységet képezve. Megmaradt az önálló szerzeményezési lehetősége minden könyvtárnak, a könyvek feldolgozása a nyomtatott katalóguslapok és kísérőkártyák óta, nem okozott többé gondot. A visszacsatolás sok tervet borított fel az V. kér. tanácsban, ahol nagyon szerették könyvtárainkat. Az eddig barátságos viszony eléggé elromlott és sok időbe került míg e rossz emlék feledésbe merült. A kerületi tanács népművelési osztályának dolgozóival kapcsolatunk baráti és minden kérdésben számíthatunk támogatásukra. A felettes hatóság változása nem volt érezhető a könyvtár munkájában. Ott minden ment a maga megszokott ritmusában. Kiállítások, gyermekrendezvények váltogatták egymást. Gyakran kérték el egyik-másik olvasó értékesebb gyűjteményét kiállításra. Olykor az olvasók alkotásait tették közszemlére, mint 1958-ban, amikor Kaján Tibor, Réber László, Hegedűs István munkáiból készült kiállítás. Máskor a Désy Huber kör tagjainak kisplasztikáit és grafikáit mutatták be. Két alkalommal Porscht Frigyes grafikusművész olvasónk adott műveiből kiállítási anyagot. A jó példa a többi olvasót is arra serkentette, hogy felajánlja egy-egy értékes gyűjteményét kiállítás céljára. így egy nagyon szép ,,Ex-libris” kiállítást tudtunk készíteni és ritka bélyeggyűjteményt tettünk máskor közszemlére. 94
