A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962

Barta Andrásné: A gyermek a szabadpolcos könyvtárban

A könyvtár alapvető katalógusa a betűrendes és tematikus katalógus. Az előbbi szerzők szerinti betűrendben tartalmazza a címleírásokat szépirodalmi és ismeretterjesztő anyagot vegyesen. A szükséges utalólapok is itt helyezkednek el, például életrajzi regé­nyeknél a könyv főalakjának nevéhez, mese-gyűjteményéknél a cím első szavához stb. is teszünk cédulát. A katalóguskarton bal felső sarkán levő jelzet útbaigazítja a gyerme­ket, hogy melyik polcon kell keresnie a könyvet. A témakatalógus csoportjai a raktári szakcsoportoknak felelnek meg. Színes, nyomta­tott választólapjai is azonosak a polcokon levő kusztoszokkal, ami segíti a gyors tájéko­zódást. A katalógusban, csakúgy, mint a polcokon, a fontosabb írók neveit külön is kiemel­tük. Főbb sorozatainkról (Búvár könyvek, Ifjúsági kiskönyvtár) a sorozati katalógus ad tájékoztatást, a kézikönyvtár katalógusa pedig a helyben használható kézikönyvtár anya­gát tárja fel. A gyermekkönyvek feltárásának mindinkább fontossá váló eszközei a képes ajánló jegyzékek, bibliográfiák. Ezeket a szükséglet hozta létre. Amikor ugyanazon téma iránt nagyobb számban érdeklődnek, könyvanyagunk megfelelő müveiből jegyzéket állítunk össze, amelyeket szorgalmasan forgatnak kis olvasóink. Az albumokat képek, illusztrá­ciók díszítik, amelyeket egyes gyermekolvasóink készítenek felkérésünkre. A képes MESEALBTJM az alsótagozatosok számára készült, az ÁLLATOK VILÁGA című képes, annotált albumkatalógus 5-ös csoportbeli (Búvárkodás a természet birodal­mában) ismeretterjesztő könyveinket népszerűsíti. 1848, TE CSILLAG! címen a szabadságharccal kapcsolatos könyveinket gyűjtöttük össze, a kézikönyvtár és a verseskötetek anyagát is felhasználva. Ötödik osztályosainknak száll az ének címen a könyvtárban található mondák­ról adtunk kézbe egy albumot. Külön csoportosítottuk a magyar, külön az idegen népek mondáit, valamint a helyhez és személyekhez fűződő mondákat. Gyakran ismétlődő kérdések válaszaként anyagot gyűjtöttünk az ŐSEMBERRŐL az érdeklődők részére. A felsorolásban olyan művek is szerepelnek, amelyeknek csak egy része vagy fejezete foglalkozik a témával. A katalógusok használatára rendszeresen tanítjuk olvasóinkat. Egy-egy felsőtago­zatos gyermek beiratkozásakor vagy egy könyv keresése alkalmával a jelenlevő többi olvasót is a katalógusszekrény köré gyűjtjük és megbeszéljük a katalógusban való tájé­kozódás műhelytitkait. Csoportos könyvtárlátogatások alkalmával a könyvtár bemuta­tása kapcsán a katalógushasználat módját gyakoroltatjuk is a gyerekekkel. A gyermekre való ráhatás fontos eszközei a kiállítások. Felmerülhet ezzel kapcsolat­ban az a kérdés, hogy mi szükség van szabadpolcos könyvtárban kiállításokra, mikor minden könyv szem előtt van, könnyen hozzáférhető. Ez a megállapítás csak részben helytálló, mert a szabadpolcos könyvelhelyezéssel önmagában nem érjük el azt a célt, amit a könyvkiállítással. Kiemelhetjük szabad polcon például a Híres emberek irodal­mát; ezzel a gyerekek figyelmét egy témakörre, az életrajzi regényekre irányítottuk. De ez a kiemelés még nem alkalmas összefüggések bemutatására, Kittenberger Kálmán életre­gényének bemutatásával például egy kiállítás keretén belül a híres utazó művein kívül afrikai útirajzainkat, vadászkalandokat tartalmazó könyveinket is csoportosíthatjuk. Puskás Tivadar életrajzához a technikai jellegű könyvek egész sorát kiállíthatjuk, egysze­rűbb és bonyolultabb műveket tárhatunk a gyermekek elé. Foglalkozás a gyerekekkel a szabadpolcnál A gyermekkönyvtár állományának vannak olyan részei, amelyeket nem használhat az olvasók minden csoportja. Értékes szépirodalmi és ismeretterjesztő művek is okoz­hatnak kárt a gyermeknek, ha még nincs felkészülve ilyen színvonalú könyvek olvasására. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom