A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962

D.-né Jámbor Mária - Marót Miklós: A kölcsönző olvasók rétegeződésének és olvasmányainakvizsgálata a központi könyvtárban

Értelmiségiek: В. I. elmeorvos. Magyar klasszikust és németnyelvű filozófiát vitt. — R. M. vegyészmérnök. Regényeket és dísznövény termesztési könyveket keresett magyar nyelven. —L. G. író. Kiemelkedően sokszor kölcsönzött újabbkori történelmet német nyel­ven, klasszikus regényeket, francia emlékiratokat. — K. D. mérnök. Magyar nyelven útleírást, irodalomtörténetet és történelmet kölcsönzött. — P./.-né meteorológus. Francia és angol nyelven visz irodalomtörténetet, politikát,filozófiát, szexuálpszichológiát, orien­talisztikát. — F. Zs. zenei rendező. Egészségügyi könyveket, meséket, regényeket kere­sett. — D. E. mérnök. Szexuálproblémáról, lakberendezésről, történelemről szóló magyar német és francia könyveket vitt. Tisztviselők, alkalmazottak: R. F. technikus. Magyar nyelven életrajzok, regények, útleírások. — T. E. statisztikus. Magyar, német és francia nyelven nyelvtanokat, had­történetet, irodalomtörténetet keresett. — K. L. bérellenőr. Magyar és német emlékira­tok, regény, szociológia. — E. J. tisztviselő. Hetente kétszer cseréli olvasmányait. Első­sorban útikönyveket keres különböző nyelven. De vitt történelmi munkákat, gyógyszeré­szeti könyveket, néprajzot, életrajzot is. A középiskolások és ipari tanulók olvasmányaiban rendszerint az irodalom párosul irodalomtörténettel és történelemmel. E csoportba tartoznak az ismert könyvtári „különcök” kiknek változatos betűigé­nyét alig győzhetjük kielégíteni. A sokrétű igényű olvasók olvasásának eredőit, könyvtárunk számukra nyújtott segítségét csak egy egészen elmélyült részletes vizsgálódás tudná talán felderíteni. Ad) csoportban csak szépirodalmat olvasók ismét körülbelül összes olvasóink egy­ötödét adják. (A vizsgált anyagban 39fő, 33%-kal.) Mindegyik foglalkozási csoport ará­nyosan képviselve van közöttük. Könyvtárunk anyagának megfelelő arányban fele-fele részben magyar, illetve idegennyelvűek kölcsönvett könyveik. Évi kölcsönzési átlaguk 13,2 kötet, ami harmada a kerületi közművelődési könyvtárak átlagának. Tömeges szép- irodalmi igény tehát nem is jelentkezik könyvtárunkban. A felállított csoportok határvonalai, bár meghúzhatok, nem élesek; különösen a második és a harmadik csoportban sok a váltakozás. Változatlan jellemzőjük azonban a magasszintű, többségében társadalomtudományi jellegű közművelődési érdeklődés. Nem hallgathatjuk el, hogy figyelt olvasóink közül 107 fő (35,3%) a vizsgálat idő­szakában nem kölcsönzött könyvet. Teljes olvasólétszámunkban ez azt jelentené, hogy a 6130 olvasóból 2041 olvasó nem kölcsönözne, tehát aktív kölcsönző olvasó 4090 maradna. Megnéztük azonban azt is, hogy a nemkölcsönző olvasók vajon csak a vizsgálat idején maradtak-e el a kölcsönzőből. Közülük 49,tehát közel a fele, áprilisig megújította könyv­tári tagságát, tehát a kölcsönzés szándéka változatlanul megvolt benne. 58 olvasó marad tehát, akik nem kölcsönöztek, s nem is hosszabbították tagságukat. Ez a 19% átszámítva az évi létszámra azt jelenti, hogy összes olvasóink közül kb. 1160, kevesebb mint egyötödük, a beiratkozás után többször nem veszi igénybe kölcsönző szolgálatunkat. (Ez tennivalóink­ra is figyelmeztet!) 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom