A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár történetéből. A Wenckheim-palota megszerzése
járatos főtisztviselőknél mint az alpolgármester és társai, pillanatig sem tételezhetünk fel. Pillanatig sem hihető, hogy a kereken 800 000 pengőért, 10 milliárdért felépíthető palotát „véletlenül” értékelték 2 800 000 pengőre, azaz 35 milliárd papírkoronára. Az épület becslésénél ezek szerint éppen úgy vásári módszerekkel tévesztették meg az érdekelteket, mint más olyan állításaikkal, amelyekkel jóhiszeműségüket akarták igazolni. * A budapesti járásbíróságnak, mint telekkönyvi hatóságnak 1371/1927-es (1927. január 15-i) bejegyzése, amelynek hiteles kivonatát az 1927. március 16-i közgyűlés színe elé terjesztette az ellenzék, még egy visszaélést tárt fel éspedig azt, hogy a Wenclcheim palotát nem gróf Wenclcheim Józsefnek, az ,,eladónak”, hanem három esztendővel korábban elhunyt anyjának Wenckheim Krisztina grófnőnek a nevéről Írták át egyenesen Budapest székesfőváros közönsége tulajdonába. (Zárójelben emlékeztetünk itt arra, hogy ezek szerint nemcsak a palota tulajdonosa nem lehetett jelen a legfontosabb mozzanatnál, mert már nem élt, hanem a vevő sem volt ott, mert még nem is tudott róla. A vevőt ugyanis egyes egyedül a Budapest székesfőváros közönségét „megtestesítő” — részben választott — fővárosi törvényhatóság közgyűlési jóváhagyásával felszerelve képviselhették volna a város főtisztviselői!) Nem nehéz kitalálni, miért volt szüksége arra Wenckheim József grófnak, hogy a palotát egyenesen anyja nevéről írassa át a fővárosra. A palota után fizetendő, kétséget kizáróan igen jelentős summát kitevő örökösödési illeték körüli manipulációról volt itt szó. Ezt az illetéket már 1924-ben ki kellett volna fizetni, amikor a tulajdonos, Wenckheim Krisztina elhunyt, de a grófi örökösök az épület haszon- élvezetének átvétele ellenére nem fizettek. Nem rendezték akkor sem ezt az ügyet, amikor a törvénytelenül foganatosított tulajdonjog átruházás után kézhez vették a hatalmas vételárat. A „törvénytisztelő” Folkusházyék mindebbe simán belementek, jóllehet, ha addig nem tudták volna, hogy Wenckheim Krisztina nevén állt még az ingatlan, úgy látniuk kellett ezt 1927. január 15-én, a telekkönyvi átírás alkalmával. Mi azonban az eddigiek alapján is valószínűtlennek tartjuk, hogy az ügyintéző városvezetők számára meglepetést okozott volna ez a tény: Wenckheim József gróf, a „tulajdonos” még nem tulajdonos, tehát a vételösszeget kiutaló 1926. december 16-i polgármesteri ügyiratban hamisan tüntették fel Wenckheim Józsefet eladóként. Hogy ezt a megtévesztést tudomásul vették és az átírás után is továbbra fedezték, az kiderült a telekkönyvi aktus után keletkezett iratokból. A könyvtár birtokában 1 e\ö 1927 .február 17-i, Folkus- házy aláírásával ellátott újabb polgármesteri végzésben (1. „Wenckheim palota iratai” 3. sz.), amely (az utólagos törvényesítés céljából) elhallgatva, hogy a vásárt már lebonyolították, a pénzügyi bizottság elé terjeszti a vételügyet, ismét Wenckheim József szerepel „tulajdonos’’-ként. Ugyanígy jártak el a törvényhatósági bizottsághoz tett előterjesztésükben, amely a Fővárosi Közlöny 1927. évfolyama 416. lapján nyomtatásban is megjelent. A teljesség végett utalunk arra, hogy az 1927 januárjában kiutalt hátralékos vételösszegből 40.000 pengőt az épületet terhelő „esetleges köztartozások” fedezetére tartottak vissza és a gróf kerek egy esztendő múltán jelentkezett a biztosítékért. Ekkor a város megtagadta az összeg kifizetését, mégpedig éppen az örökösödési adó rendezetlenségére hivatkozva. (1. „Wenckheim palota iratai” 13. sz.) A dolog felett nem hunyhattak már szemet, mert azt megbolygatták a közgyűlésen. Utóbb (1929-ben) megint jelentkezett a gróf a biztosítékért és a város most már kiutalta a 40 000 pengőt. Az újabb akta, egy 1929. szeptember 26-i keletű tanácsi végzés (1. „Wenckheim palota iratai” 16. sz.) azzal az indokolással engedélyezi a visszatartott összeg kiutalását, hogy Wenckheim József „a békéscsabai adóhivatal 4537/1929 számú bizonyítványa szerint az őt terhelő örökösödési ille90
