A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár történetéből. A Wenckheim-palota megszerzése
,,illetékesekhez, ” Ripka Ferenc főpolgármesterhez és Sipőcz Jenő polgármesterhez fordult» A derék felettesekkel együtt azután „elmés” megoldást sütöttek ki: bizottsági ülések, közgyűlés nem esedékes, a belügyminisztérium írásbeli jóváhagyásának megszerzésére is hosszú idő kellene, az ügy „sürgős,” ezért a dolgot le kell egyszerűsíteni: a közgyűlés helyett összehívják a közgyűlésen képviselt különböző pártok vezetőit, kikérik azok véleményét, kikérik a belügyminisztérium véleményét is és ha ezek helyeslik-, megcsinálják soron kívül a vásárt. Mindez megtörtént, törvénytelenségről szó sem volt itt —, szögezte le Folkusházy iménti előadásában (Fővárosi Közlöny 1927. évf. 678—679. old.) A főváros tehát ,,jóhiszeműen” járt el — állapíthatnánk meg, de csak akkor, ha vizsgálódásainkat itt abbahagynánk és legfeljebb Wolff Károlynak, a várospolitika erőszakosságáról és demagóg felszólalásairól hírhedt kereszténypárti vezérének hozzászólásával egészítenénk ki az eddigieket. Wolff Károly a palotavásárt javasló (pontosabban utólag tudomásul vevő) 1927 február 28-i pénzügyi bizottsági ülésén ugyanis így vette pártfogásába társait: „A palota vételára 9 és fél milliárd [760 000 pengő] szemben az eredetileg kért 12 milliárddal [960 000 pengő]. Jelentős engedményeket ért el tehát a város. Az épületnek a megszerzése előnyösnek tekinthető, mert az egyenesen középületre predesztinált ház és a fővárosi könyvtárt lehetetlen volna méltóbban elhelyezni, mint ebben az épületben... A szóbanforgó vételt illetékes helyen sem kifogásolták s az épület valóban gyönyörű szerzemény. Ha a főváros maga építtetett volna könyvtárépületet, az sokkal többe került volna.” (Főv. Közlöny 1927. évf. 549. old.) De már Wolff Károly e hozzászólásának elolvasása után is gondolkodóba kell esnünk valamin. Nem azon az együgyű állításon akadunk fenn, hogy Wolff szerint egy luxuscélokat szolgáló mágnáspalota ,,egyenesen középületre predesztinált ház” és a könyvtárt „lehetetlen volna méltóbban elhelyezni”, mint éppen egy ilyen ,,gyönyörű szerzemény” -ben. Ami feltűnő és ami Wolff elvbarátai állításának máris ellentmond, azt abban látjuk, hogy a keresztény párt vezére valami alkuról is hallott. Szerinte ugyanis a palotáért eredetileg 960 000 pengőt kértek, de a „közösség érdekeit képviselő” polgármesterek és alpolgármesterek jelentős, 200 000 pengős engedményt értek el. Itt már megállunk és fejünket csóválva kérdezzük: Wenckheim József gróf annyira akarta, hogy a főváros vegye meg palotáját, hogy azért nem kevesebb mint 200 000 pengős áldozatot is hozott ? Mert ha elhisszük a „másik vevő”-ről szóló „storyt”, úgy azt kell feltételeznünk, hogy az a bizonyos „ha jól emlékszem, egy angol” az eredetileg kért összeget akarta nyomban kifizetni. Ennek a másik vevőnek a létezése az első pillanatban sem látszott valószínűnek, a továbbiakban pedig bebizonyosodott, hogy ilyen vevő a valóságban nem is volt. Erről nemcsak Wolff Károly, hanem maguk a város főtisztviselői szolgáltattak Wolffhoz hasonló túlbuzgóságukkal leleplező dokumentumot. Fentebb utaltunk arra, hogy 1927. január 15-én, az épület tulajdonjogi bekebelezésének napján Folkusházyék nyilatkozatot írattak alá a gróf megbízottjával arról, hogy Wenckheim hajlandó utólag „visszacsinálni” az egész „boltot”, ha annak jóváhagyását a közgyűlés, vagy a belügyminisztérium megtagadja. Ezt a nyilatkozatot az első ellenzéki hozzászólás után nyomban elővette és felolvasta a sarokbaszorított Liber Endre tanácsnok a főváros 1927. március 16-i törvényhatósági közgyűlése előtt. (Fővárosi Közlöny 1927. 674 — 675. old.) Hogy miért kellett a nyilatkozat és miért sietett felolvasni ezt a városvezetőség szószólója —, ez nem kétséges. A nyilatkozat újabb csalétkül szolgált. Ezt sugalmazta: „szavazzátok meg a vételt, mert a gróf képes lesz visszaadni a bagatell 760 000 pengőt.” Ugyanakkor ez az írás hivatott lett volna arra, hogy újabb oldalról bizonyítsa: Folkusházyék ,,a legnagyobb óvatossággal” jártak el. 87
