A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből
De nemcsak az idézett „Sammlung.. .” 21 darabja viseli a tulajdonbélyegző nyomát, hanem a fővárosi könyvtár központjának más könyvei is. Megtalálhatjuk ezt a pecsétet a 17331/1 — 2 raktári szám alatti két kötetben, ezek szintén jogi művek. Frank Ignácnak 1845-ben Budán kiadott főmunkája, címe: A közigazság törvénye Magyar Honban. — A központ Budapesti Gyűjteményében is szerepel egy jogi gyűjtemény, a Wenzel Gusztáv által szerkesztett és 1856-ban Budán kiadott Budai regesták, melynek helyszáma: В 943/11. Ebben is ott találjuk az egykori budai tanács körpecsétjét. A felsorolt tényezőket összegezve állapítjuk meg, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik őse Buda szabad királyi főváros régi tanácsi könyvtára volt. E hivatali gyűjtemény keletkezéséről, életéről nincsenek adataink — minden valószínűség szerint szokványos hivatali kézikönyvtárról, esetleg nagyobb gyűjteményről volt szó, amely bizonyára a budai tanács várbeli épületében volt elhelyezve. Nincs kizárva, hogy a fővárosi könyvtár jelenlegi központjában még más budai tulajdonpecséttel ellátott példányok is vannak, ennek felderítésére azonban további tíz- és tízezer kötet darabonkénti átvizsgálására lenne szükség. Tekintve, hogy az idézett sorozatban is mindjárt 21 kötet támasztja alá feltételezésünket, ezt már bizonyító erejűnek tartjuk. * * * Levéltári adatok segítségével juthatunk nyomára Pest szabad királyi város régi, 1850 előtti hivatali könyvtárának. Az első nyomravezető Pest város tanácsülésének 1831-es kötete, melynek szeptember 24-i tanácsülési jegyzőkönyvéből tudjuk meg, hogy e napon a tanács többek közt egy könyvajándék ügyével is foglalkozott. Patachich József a Budapest várostörténészei által ma is sokat forgatott „Szabad Királyi Pest városának leírása” című 1831-ben kiadott könyve volt a szóban forgó ajándék, amelyből a szerző egy példányt „kenyéradójának” (Patachich városi hivatalnok volt) „a Nemes Tanácsnak kötelező tisztelettel” felajánlott. A tanácsülés foglalkozott ezzel a nemes gesztussal és „Végzés”-t hozott az ügyben. A „Végzés” Patachich nagy érdemének megemlítése mellett kimondja, hogy „a bémutatott könyvnek. .. beadott példázata a tanácsnak . könyvtárába eltétetni rendeltetik.” A végzés másolatát, mint érdemes elismerést Patachich könyve címlapjának belső oldalán csaknem betű szerinti hű kivonatban is közreadta. Az idézett szövegből azt látjuk, hogy a tanács mint ismeretes gyűjteményre utal a saját könyvtárára. Hol tartották ezt az anyagot? Nem tudjuk. Schmall Lajos Adalékok Budapest székes-főváros történetéhez című 1899-ben kiadott munkájának I. kötetéből (283 oldi), ismeretes, hogy a régi, az 1842 előtti városháza ugyanott foglalt helyet, ahol á'későbbi,- a mostani városháza közvetlen előde. Ez pedig a Belvárosi Plébániatemplom báta mögött a Váci utca vonalában állt. Az 1831-ben már meglevő városi könyvtár minden bizonnyal ebbén az Í842 előtti városházában kapott otthont. A városháza beosztásáról Schmall-Lajos ad léírást, eszerint az épületben többek közt volt egy tanácsterem, ügyvédi'iroda,' egy szoba a bizottságok számára s a városi iroda,'amelyben a levéltárat is elhelyezték! A régi városi hivatali könyvtár feltételezhetően ezek egyikében állhatott, az elhelyezés szempontjából mindenekelőtt a tanácsterem és a levéltár jöhet számításba. Ami számunkra lényeges: 1831-ben már működött egy pest városi könyvtár és legalább égt kötetét, az említett ajándékot — cím szerint ismerjük. '-Üjabbadalék ügyancsak a Fővárosi Levéltárban található, mégpedig a IX 75/857 szám aláttV Ez áz akta 1858. február 22-én egy nagyobb könyvleltározásról ad jelentést, amelyet á megelőző hétékben az akkori (a réginek a helyén 1842—1844 közt épített) kétemeletes városházán hajtottak végre. A leltározásra a már említett „Frank-könyvtár” elszállítása miatt Vóít -szükség. EMior.' kiderült;! hogy a • „Frank-könyvtár” anyaga mellett, melyet
