A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből
1686-tal kezdődik a modern Budapest kialakulása. A városi élet kereteit már a XVIII. század elején megteremtik, az egyre bonyolultabbá váló közigazgatáshoz létrejönnek a különböző hivatalok. Feltehető, hogy a tanács Pesten, Budán, esetleg Óbudán is már a XVIII. században beszerez feladatai ellátásához szükséges könyveket, de a városi könyvtárról szóló első adatok csak a XIX. század első feléből maradtak ránk. A XVIII—XIX. század fordulóján már Pest, Buda és Óbuda egyaránt népes, fejlődő helység, együttes lakosságuk meghaladja a félszázezer főt. Városi könyvtárakat, mint említettük, három irányban kell keresnünk, Pesten, Budán és Óbudán. * * * A leghamarabb Óbudával végezhetünk, mert sajnos semmi adatot sem sikerült találnunk egyelőre arról, hogy volt-e hivatali könyvtára Óbudának. Csupán elméletileg állíthatjuk, hogy lehetett ilyesmi a XVIII. században már önálló közigazgatással rendelkező mezőváros hivatalában is. Ezt a feltételezést valószínűsíti, hogy Óbuda két testvérvárosának, Budának és Pestnek adatszerűén is kimutathatók egykori városi könyvtáraik 1873 előtt. * * * Buda szabad királyi főváros egykori városi könyvtáráról az eddigi szakirodalomban még sehol sem esett szó, de a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár központi állományában a 20.205/1—26 raktári szám alatt mindjárt két polcnyi olyan könyvet találunk, amelyet belső címlapján a következő szövegű, Buda legutolsó címerével ellátott körbélyegző nyoma olvasható. BUDA SZ. KIR. FŐVÁROS TANÁCSA A sorozat kétséget kizáróan Buda városának egykori tanácsi könyvtárából „szivárgott át” a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár anyagába, mégpedig csaknem bizonyosan az 1873-as városegyesítés következtében. A budai tulajdon-pecsét mellett ugyanis minden esetben ott találjuk a következő bélyegző nyomát: „Budapest Főváros Statisztikai Hivatala 1873.” A statisztikai hivatal könyvtára 1870-ben alakult és 1873 után egy ideig ez volt Budapest egyetlen városi könyvtára. Nyilvánvaló, hogy ha Buda egykori tanácsi könyvtárát, vagy annak egy részét megtartották, úgy az egyesítés után (ha a város valamelyik hivatalában nem akarták visszatartani), az örökölt könyveket a statisztikai hivatal könyvtárának adták át. Ennek eredményeként kerülhetett be az utóbbi, az 1873-as évet feltüntető pecsét a budai könyvekbe is. A szóban forgó sorozat címe: „Sammlung aller К. К. Verordnungen und Gesetze vom Jahre 1740 bis 1780. . . zu dem Handbuch aller unter Regierung des Kaisers Joseph des II. für К. K. Erbländer ergangenen Verordnungen und Gesetze in einer Chronologischen Ordnung”, Bécsben jelent meg 1780—1788 közt Georg Mossier könyvkereskedő gondozásában. — A 26 kötetből kettő az idők során elkallódott. A meglevő 24-ből háromban, mégpedig az 1., a 2. és a 14. kötetben nem találjuk Buda város tulajdonpecsétét, ám kávés az okunk kételkedni, hogy az eredeti sorozathoz tartoztak és csupán valami ismeretlen okból (esetleg gondatlanságból) maradt el lebélyegzésük, mert kötésük, színük, állapotuk hajszálra azonos a pecsételt példányokéval. A régi városi tanácsi (hivatali) könyvtárak világszerte jellegzetes tartozékai a városi ügyintézéshez, bíráskodáshoz, pereskedéshez stb. sűrűn használt joggyűjtemények, amelyek, ezt külföldi példák sokasága bizonyítja, elsősorban tekinthetők a modern városi könyvtárak elődeinek. Buda tanácsi könyvtárának szóban forgó sorozata is jogi vonatkozású anyag, XVIII. századi törvénygyűjtemény, s az a körülmény, hogy csaknem valamennyi példány borítólapjának belső oldalára régi kézírással a tartalommutatót is beragasztották, arra enged következtetni, hogy a budai tanács hivatalában forgatták is a köteteket. .71
