A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből
A FŐVÁROSI KÖNYVTÁR ELŐTÖRTÉNETÉBŐL* I. Mikor alapították a könyvtárat? 1900-ban indították meg a Magyar Minerva című évkönyvet. Ez széleskörű adatgyűjtés nyomán a hazai könyvtárakat és múzeumokat vette számba, s az első olyan kézikönyv, amely 696 magyar testvérintézet között egy „fővárosi könyvtár”-ról is említést tesz és néhány sorban keletkezésére is utal. A Magyar Minerva 1900-as kötete szerint a szóban forgó gyűjteményt 1893-ban alapították. De a Magyar Minerva harmadik kiadása, az 1903—1904-es kötet már úgy tudja, hogy a fővárosi könyvtár 2570-ben keletkezett, az ötödik, az 1912 —1913-as kiadás viszont mindkét előző adatot megcáfolva, 1850-et jelöli meg a könyvtáralapítás éveként. — 1930-ban adták közre a Magyar Minerva hatodik, egyszersmind utolsó kötetét. Ebben hasábos történeti visszapillantás foglalkozik a fővárosi könyvtár múltjával, de arra a kérdésre, hogy mikor keletkezett, ezúttal nem kapunk választ. Azt hihetnénk, hogy a főváros egyik legsajátabb kiadványában, a Budapest székesfőváros statisztikai évkönyvében, amely a könyvtárakat számba véve, azok születési dátumát is közölte, nagyobb következetességgel találkozunk. — Nem így van. A statisztikai évkönyv 1898— 1901-es kiadása tud először a fővárosi könyvtárról, s az alapítás évének 1892-1 tekinti. Az 1903-as kötet viszont 1873-at, a húszas évek végétől megjelenő folyamok pedig 1895-öt jelölik meg. A fővárosi könyvtár múltjáról először az intézmény 1931-es évkönyvében jelent meg egy vázlat Kelényi Béla tollából. („A Fővárosi Könyvtár története”). Ez a 20 lapos összefoglalás gondosan megkerüli a kérdést: mit tekintsünk a Könyvtár alapítási évének. E bizonytalanság ellenére úgy tűnik, hogy a húszas években mégis lehetett valami elképzelés az alapítási évről, 1923-ban ugyanis több újság „az ötvenéves” fővárosi könyvtárt méltatta. így például az Űj Nemzedék című lap 1923. szeptember 27-i számában a következő cím alatt jelent meg egy cikk: ,,Ötvenéves a fővárosi könyvtár”. Az Esti Kurir 1923 október 31-i száma „Jubilál a fővárosi könyvtár” címen értékeli a „félévszázados” intézményt. Ebből az következne, hogy 1923-ban 1873-at minősítették a keletkezés esztendejének. * Az alábbiakban a szerzőnek „A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története” című készülő munkájából a könyvtár előtörténetére vonatkozó részeket közlünk. Azon fejezeteket választottuk ki, amelyek a kérdés eddig kevéssé feltárt anyagát tárgyalják. E korszakkal foglalkozó eddigi fontosabb írások: 1.) Kelényi Béla: A Fővárosi Könyvtár története — A Fővárosi Könyvtár Évkönyve 1931. 35-42 old. (Kelényi Gárdonyi Albert kéziratára hivatkozva igen sok levéltári dokumentum anyagát használja fel, de a lelőhelyeket sehol nem adja meg, Gárdonyi eredeti jegyzeteit viszont elveszettnek tekintik.) 2.) Kőhalmi Béla: A Fővárosi Könyvtár megszervezésének előzményei és története 1904-ig. Kézirat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjában, 1954. 5-20 old. 3.) Turányi Kornél: Pest-városi közkönyvtár létesítésének terve (1868-1873) — Magyar Könyvszemle 1959. 287-290 old. 4.) Turányi Kornél: Toldy Ferenc javaslata a pesti közkönyvtár létesítésére (1868.-Dokumentum) — A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve 1958-1959. 105-107 old. 5* -39 67
