A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár 1961. évi jelentése
a mezőgazdasági kerületekben pedig a termelőszövetkezetekben) s végül a szabadpolcos rendszer további kiterjesztésére. Novemberben a kerületi könyvtárak vezetőinek és a központ osztályvezetőinek bevonásával a VB határozatát megvitattuk. A FSzEK és a kerületi tanácsok közötti kapcsolat is mindinkább elmélyültté válik. A tanácsok támaszkodnak kulturális munkájukban a kerületi könyvtárakra; ugyanakkor megvitatják a könyvtár munkatervét, eredményeit és támogatást nyújtanak lehetőségeikhez képest a könyvtárfejlesztésre. Az egyéb tömegszervezetekkel is állandóan javul a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kapcsolata. A szakszervezeti könyvtárakkal való szoros együttműködés a megállapodás alapján most már biztosított. A KISZ-szel való együttműködést a kerületi könyvtárakban a József Attila olvasómozgalom érdekében kifejtett propaganda teszi folyamatossá. A Hazafias Népfront és a Nőtanács kerületi szervei a helyiségeikben létesítendő társadalmi kezelésű könyvállomások révén lépnek szoros kapcsolatba könyvtárunkkal. A társadalmi munkának a könyvtárügybe való fokozott bevonása érdekében a Fővárosi Tanács már a beszámoló időszakát megelőző évben hozzájárult a társadalmi tanácsadó testületek létrehozásához a központ és a kerületi könyvtárak mellett. A Művelődésügyi Minisztérium, a Fővárosi Tanács népművelési osztálya és a SZOT kulturális osztálya 1961 végén kötött megállapodása alapján a társadalmi tanács a közművelődési könyvtár mellett alakul a legjobb olvasókból, az irodalom népszerűsítésében tapasztalattal rendelkező aktivistákból a társadalmi és tömegszervezetek helyi tagjaiból, a terület, illetve üzem szakembereiből, s végül a könyvtárat fenntartó szerv képviselőiből. A tanács javaslataival segíti a munkaterv kialakítását, támogatja az olvasó-toborzást, hozzászól az állomány fejlesztéséhez, segítséget nyújt a könyvtári rendezvények szervezésében. Tagjai elnököt és elnökhelyettest választanak, aki legalább kéthavonta összehívja a tagokat. A tanács évente beszámol munkájáról a könyvtár olvasói értekezletén. Örvendetes kezdeményezés a Fővárosi Tanács népművelési osztálya részéről, hogy a FSzEK hálózatában működő több áldozatkész társadalmi aktívát a beszámolási év végén jutalomban részesített. A könyvtári aktívák körébe tartoznak a gyermekkönyvtárak aktívái. Sok gyermekkönyvtár már régóta támaszkodik aktívabb olvasói közreműködésére, jelentékeny segítséget nyerve általuk munkájához. Helyes lenne ezek legjobbjai számára is jutalmat biztosítani. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkájának további fejlesztése érdekében nagy jelentősége van a könyvtár működésére vonatkozó elméleti kérdések tisztázásának. A könyvtár igazgatói tanácsa mind nagyobb mértékben foglalkozik a könyvtári problémák elméleti kérdéseinek felvetésével, megvitatásával éa azokból a helyes következtetések levonásával. A korábbi években ilyen nagy jelentőségű — és a könyvtár további működésére elhatározó — kérdés volt például a szabadpolcos kölcsönzési rendszer melletti állásfoglalás. A beszámoló időszakában is sok fontos elvi kérdés került az igazgatósági tanács elé megvitatásra. így már említett kultúrpolitikai problémák mellett tárgyalta az igazgatósági tanács a kerületi könyvtárakban folyó könyvtári propaganda feladatai, lehetőségei, eszközei a módszerei kérdését; a központ könyvbeszerző munkájának ügyét; a gyermek- és ifjúsági könyvtárak ügyét; az olvasószolgálat főbb kérdéseit a gyermekkönyvtárakban; a Budapest- gyűjtemény osztályának elvi és gyakorlati kérdéseit; a könyvtáros-szakoktatás kérdéseit a FSzEK-ben; a bibliográfiai munkák módszertani kérdéseit. Ezenkívül az igazgatósági tanács elé kerültek olyan, a könyvtár igazgatásával kapcsolatos gyakorlati kérdések, mint amilyen a könyvtár munkájáról szóló jelentés, az éves munkaterv, a költségvetés, a könyvtár technikai felszerelésének ügye stb. Elméleti munka folyik — természetesen — a kerületi könyvtárak osztályán, a módszertani feladatok megoldása során. A beszámoló időszakában 5 nagyobb módszertani útmutató készült el. A kérdések többségét az igazgatósági tanács is megtárgyalta. Az osztály a fentieken kívül több kisebb módszertani útmutatót készített. A „Könyvtári Híradó”, a benne felvetett könyvtári problémák sokrétűségét és jelentőségét tekintve, nemcsak a szakma szempontjából értékes folyóirattá, hanem a könyvtárosok munkáját és tapasztalatcseréjét elősegítő orgánummá alakult. A fenti elméleti kérdések — és 7
