A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Szelestey Gyuláné: Könyvtáros továbbképzés könyvtárunkban
Ez a forma biztosította leginkább, hogy a megfelelő iskolai végzettséggel nem rendelkező könyvtárosok rendszeres műveltséget szerezzenek és azok, akik a régi iskolákban tanultak, tudásukat marxista szempontokkal felfrissítsék. A könyvtár által rendezett szakoktatás színvonalát emelni lehetett, amikor sok könyvtáros befejezte, vagy ez időben végezte a Pedagógiai Főiskola könyvtáros szakát. 1954-től kezdve, a szakoktatás fő formája már az előadás volt, melyhez szemináriumi megbeszélés csatlakozott. Ennek keretében a hallgatók megismerkedtek az újkori világ- irodalommal, elsősorban a szovjet, francia, az amerikai és a német, továbbá az új szocialista irodalommal és a korszerű természettudomány alapismereteivel. Az egyes témák szemináriumokon történő feldolgozásához írásos jegyzetet készítettünk. Ez biztosította a pontosabb felkészülést, lehetővé tette, hogy a könyvtárosok bármikor fellapozva, munkájukban felhasználhassák. A jegyzetek elkészítése jónak és hasznosnak bizonyult, de komoly nehézséget okozott a módszertani osztálynak. Az első, a marxizmus anyagát ismertető világnézeti tanfolyamunkat 1952-ben indította a könyvtár. Tematikája azonos volt az egyetemi tanszékek számára rendszeresített ideológiai oktatással. A tanfolyamon 26 könyvtáros vett részt (s ezenkívül 106 könyvtáros pártoktatásban részesült a könyvtáron belül). Az ellenforradalom előtti időszak könyvtáros-továbbképzésének egyik igen jelentős eredménye volt az 1954-es évben a könyvtárosaink és a függetlenített üzemi könyvtárosok számára közösen rendezett sokoldalú előadássorozat, melyen több mint 200 könyvtáros vett részt. Nagy nehézséget jelentett — amely az egyéb előadássorozatokra is érvényes volt — az a tény, hogy a hallgatók alapműveltsége igen különböző volt. Ennek figyelembevételével a könyvtárosokat műveltségi színvonaluk alapján „A” és „B” csoportba osztottuk és a tematikát két szinten tárgyaltuk. Mindez rendkívül nagy megterhelést jelentett a könyvtár számára, mivel mind az előadók kiválasztásánál, mind a jegyzetek készítésénél figyelemmel kellett erre lennünk. További nehézséget okozott az előadótermek úgyszólván teljes hiánya. Az előadások tematikája irodalmi, könyvtártani, művelődési és világnézeti tárgyú volt. Az ellenforradalom után szakoktatásunkban sok új szempont érvényesült, figyelembe- véve az ellenforradalomnak az oktatásban is megmutatkozó tanulságait. Ennek az új oktatási politikának előzményei még 1956 elejére nyúlnak vissza, amikor már szükségesnek látszott sok változtatás végrehajtása e területen is. Az 1956-os oktatási terv összeállítása már kollektív munka volt, azt egy héttagú könyvtáros-bizottság végezte. Még mindig fennmaradt az a korábbi hiányosság, hogy a központi és kerületi könyvtárak dolgozói számára (figyelembe véve speciális munkaterületüket) külön oktatási formákat dolgoztunk ki. Azonban ez időben már tudatosan törekedtünk a két könyvtároscsoport oktatásának áthidalására. Ezt célozta a negyedévenként tartott világnézeti színezetű szakmai, műveltségi előadásoknak a könyvtár teljes kollektívája részére történő rendezése. Ezen közös oktatási rendezvények száma évről érve növekszik. Amíg azonban a szakoktatás további formái a központi könyvtár dolgozói részére túlnyomóan könyvtár- tudományi előadások voltak, a hálózati könyvtárosok széleskörű irodalmi művelődési előadássorozaton vettek részt (természetesen a számukra is rendezett könyvtártani előadások mellett). Az általános művelődési előadások tematikája rendkívül színes, sokoldalú és közérdekű volt. Szerepelt benne irodalom, politika, művészet, pedagógia természet- és társadalom- tudomány is. Célunk az volt ezek rendezésével, hogy hallgatói (most már rendszeresen a könyvtár egész kollektívája) nemcsak műveltségi, hanem világnézeti téren is profitáljanak belőlük. Ezeken az előadásokon kerültek megtárgyalásra a mindenkori legaktuálisabb politikai kérdések is. így például a Párt művelődéspolitikájának kérdései, az SZK.P XXI. és XXII., az MSZMP VII. Kongresszusának határozatai és anyaga, stb. Itt tárgyaltuk meg a népi írókra, ötéves népgazdasági tervünkre, stb vonatkozó közérdekű kérdéseket is, vonatkoztatva a könyvtár feladataira. Az előadások jelentőségét, már külső formájában is emelni kívánva, a Kossuth 221
