A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Tóbiás Áron: A Tolsztoj Emlékkönyv keletkezése
A TOLSZTOJ EMLÉKKÖNYV KELETKEZÉSE 1900-ban Csehov egyik levelében ezt írta Tolsztojról: „Nélküle nyáj lennénk pásztor nélkül, vagy kása, amelyben nehéz kiismernie magát az embernek”. Amikor félévszázaddal Tolsztoj halála után a nagy író életművét, hatását s szellemi kisugárzását vizsgáljuk, ezek a csehovi szavak jutnak eszünkbe. Ebből a megfontolásból intéztük Tolsztojra vonatkozó kérdéseinket a mai világirodalom legjobbjaihoz, hiszen egy nagy alkotóművész öröksége mindig sokrétű, gazdag árnyalású s feltétlenül váratlan felfedezésekkel biztató. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Tolsztoj Emlékkönyvének munkálatai 1960 nyarán kezdődtek, éppen a tolsztoji örökség felderítésére. Az írószövetség, a könyvkiadók, a Szerzői Jogvédő Iroda, a színházak, a Nagyvilág folyóirat, a Magyar Pen Klub, különféle irodalom- történeti kézikönyvek s Who is who-к segítségével alakult ki az a névsor és címlista, amelynek alapján elindulhattak a levelek a világ szinte valamennyi részébe a következő körkérdéssel: „Világképének kialakulására és írói fejlődésére milyen hatással volt Tolsztoj életműve, illetőleg egyes művei ? Van-e közöttük olyan, amelyet különösen becsül és újra meg újra olvasni szokott ? ” Nem publikált válaszok Utólag megvallhatjuk, szorongással vártuk e „palackposta” eredményét. Vajon ki válaszol 1960 nyarán Budapestre, egy magyar könyvtár felhívására, Tolsztoj ürügyén szólva nemcsak a nagy íróról, hanem önmagáról is? Mi lesz a levelek sorsa, eljut-e a címzettekhez, felbontják-e azokat, vagy pedig egyenesen a papírkosárba kerülnek? 1960. június 17-én indultak el az első levelek, hogy azután egy hónap leforgása alatt oroszul, angolul, németül, franciául, olaszul, spanyolul, japánul, lengyelül és finnül — kinek- kinek anyanyelve, vagy legjobban ismert második nyelve szerint — minden levél eljusson a címzetthez. Június 28-án érkezett meg az első válasz Theun de Vries holland írótól, akit július 4-én Cocteau, 7-én Maurois, 8-án az osztrák Csokor, 9-én Mauriac s tovább Maugham, Ionesco, Seghers és Caldwell hosszabb-rövidebb, de minden esetben szívélyes hangú s értékes válasza követett. A több mint harminc országot és hazánk fővárosát behálózó levelezés mintegy három hónap leforgása alatt bonyolódott le, miközben — tekintettel az írók nyári üdülésére, utazásaira — a Könyvtár még egy, „illedelmesen sürgető” levelet küldött szét mindazoknak, akiktől még nem kaptuk meg a tolsztoji hívásra a feleletet. Ebben a szintén tíz nyelven * * A Tolsztoj-emlékkönyv 1962-ben jelent meg. Mint kész kiadványról ezért a következő Évkönyv emlékezik meg. a cikk képmelléklete mutatvány az Emlékkönyvből,
