A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Zoltán József: Budapest története bibliográfiájának tematikája
BUDAPEST TÖRTÉNETE BIBLIOGRÁFIÁJÁNAK TEMATIKÁJA Szinte közhely már, hogy egy-egy jól szerkesztett szakbibliográfia regénynél érdekesebb olvasmány. Ezt a megállapítást azért szoktuk a szakbibliográfiákra korlátozni, mert az általános könyvészetek, pl. nemzeti bibliográfiák túlságosan szerteágazó anyagot ölelnek fel ahhoz, hogy egyetlen ember érdeklődését olvasmányként köthessék le. Ma, amikor a helytörténeti kutatás — különösen a szocialista országokban — szinte reneszánszát éli, érdeklődésünk nem érdemtelenül fordul a szülőföldről szóló irodalom rendszerbe foglalása: a helytörténeti bibliográfia felé. Könyvtárunk ezen a téren tiszteletre méltó hagyományokra tekinthet vissza. A Budapesti Gyűjtemény által a két világháború között készített, egy-egy korszakra (Buda 1686. évi visszavívása, a szabadságharc) vagy témakörre (Aquincum, Budapest fürdői és forrásai) vonatkozó bibliográfiák időtállóknak bizonyultak és még ma is keresett kiadványok. Az 1955 július 1-én újra önálló osztályként életre hívott Budapesti Gyűjtemény a Fővárosi Tanács megbízásából a fentieknél is nagyobb vállalkozásba — könyvtárunk életében talán az egyik legnagyobba — fogott Budapest történetének egészét felölelő bibliográfiai munkálataival.* Ezek a munkálatok most már utolsó szakaszukba léptek és azt reméljük, hogy a roppant — sok tízezernyi tétel — megfelelő rendszerbe foglalása után a bibliográfia testes kötetei aránylag gyors egymásutánban kerülhetnek az olvasók, a kutatók és általában az érdeklődők elé. Ahhoz, hogy készülő bibliográfiánkat a „jól szerkesztett” és az „olvasmányos” bibliográfiák között emlegessék majd nemcsak a szakemberek, hanem mindazok, akik szeretik szocialista hazánk sokévszázados múltra visszatekintő és napjainkban egyre szépülő, fejlődő fővárosát, a lényegbevágó anyag — még a mammut-terjedelemnél is csak ilyesmiről lehet szó! — egybegyűjtésén kívül főleg kettőre van szükség: az anyagot a címeknél lehetőleg jobban feltáró — sajnos, csak utaló —- annotációra és megfelelő rendszerezésre, tematikára. Ezúttal ezt az utóbbit szeretnénk ismertetni. Köztudott, hogy az idők folyamán a bibliográfiai szakrendszerek is éppen úgy változtak, mint a könyvtáriak. Hiszen mindegyiküknek azonos a célja: a könyvekben megbúvó ismeretanyag lehető legalkalmasabb feltárása az olvasó részére. Attól kezdve, hogy Richard de Fournival a XIII. században elméleti rendszert kísérelt meg felállítani „Bibliono- miá”-jában az írásművek számára, egészen a könyvtárunkban is alkalmazott Dewey tizedes rendszer változatáig a könyvtári és bibliográfiai rendszereknek szinte beláthatatlan skálája igyekezett ezt a célt megvalósítani. A helytörténeti, szorosabban várostörténeti bibliográfia azonban már járatlanabb terület, alig találunk nagyobbszabású várostörténeti, helyismereti irodalomösszeállítást. Két » A munka megindulása óta 1961 végig 47 078 kötetnyi forrásmunka feldolgozása történt meg, melyből 142 707 bibliográfiai felvételt készítettek az osztály dolgozói. A hatalmas munka a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete (Niederhauser Emil) lektorálása mellett folyik. 1961-ben megkezdődött az első kötet nyomdába adásának előkészf- . tése. ' ,185
