A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dobos Piroska: Szabadpolc-rendszer a kerületi könyvtárakban
Az áttérés történeti áttekintéséből és a statisztikai összehasonlításból arra következtethetünk, hogy az áttérés az esetek többségében kedvezőtlen feltételek között történt. E körülmények és a módszertani kérdések addigi kidolgozatlansága miatt a szabadpolcrendszer előnyei hálózatunkban még nem érvényesülhettek maradéktalanul. Az 1961-es év módszertani feladatai között első helyen állt a szabadpolc-rendszerű könyvtárak munkamódszereinek tanulmányozása, s elemzések, reprezentativ mérések segítségével a legjobb módszerek összegyűjtése. Tapasztalatcserék, módszertani viták lendületet adtak a szabadpolc-rendszerű könyvtárak munkájának s ezévben sikerült 3 könyvtárban az eddiginél jobb feltételek között az áttérést megszervezni. E három könyvtár adatai már 1962 első hónapjaiban bizonyították, hogy az eredményeket messzemenően fokozni lehet.9 III. Módszertani kérdések Az eddigiekből következik, hogy a módszertani kérdéseknek a szabadpolc-rendszerre való áttérés jelenlegi szakaszában igen nagy a jelentőségük. A következőkben ezekkel foglakozunk: 1. Az állomány és elhelyezése, 2. Az olvasókkal való foglalkozás, 3. A munkatársak felkészültsége és a munka szervezete, 4. Állományvédelem. Ha meggondoljuk, hogy az 1949/52 közötti sok hibával járó könyvkivonás óta, szervezett, központilag jóváhagyott könyvkivonás lényegében nem történt, — fogalmat alkothatunk a könyvtárosok problémáiról, amikor dönteniök kell a könyvek szabadpolcra helyezéséről. Moszkva egyik kerületi könyvtárában, amelyet 1953-ban nyitottak 25 000 kötettel és felesleges anyagát folyamatosan leválasztották, 1958-ban, amikor szabadpolcos átszervezésre sor került, többezer kötetet vontak ki. Feltehető, hogy ilyen arányú könyvkivonás nálunk is indokolt lenne. Megfelelő gondos előkészítéssel, tervszerű munkával kell kiválogatni a szabadpolcra való anyagot, válogatással eldönteni, mi az, ami bizonyos meggondolások miatt nem kerülhet szabadpolcra, de a könyvtárban kell hogy maradjon és mi az, aminek nincs helye a könyvtárban. A jelenlegi helyzet, amikor minden egyes esetben újra kell dönteni, semmiképpen sem megnyugtató. Az áttéréssel egyidőben az állomány arányainak és összetételének kialakítása is gondot okoz. Az állomány felülvizsgálata után meg kell találni a helyes arányt a szabadpolcra helyezett szépirodalmi és ismeretterjesztő müvek között. Véleményünk szerint a kihelyezett könyveknek mintegy 40%-a ideológiai, politikai és egyéb ismeretterjesztő mű lehet. Az arány megállapítása mellett magának az elhelyezésnek is igen nagy a jelentősége. A szépirodalom szerző szerinti betűrendes felállítása általában elfogadott. Prágában e müvek között népszerű politikai irodalmat találtunk. Jó eredményeket ért el ezzel a 22-es sz. könyvtár is. Ä könyvtárak zöme tematikus felállítással kísérletezik, s ilyenkor ismeret- terjesztő és szépirodalom keveredik. Az ismeretterjesztő irodalom tematikus csoportosításban, vagy a decimális rendszert követő módon található a szabadpolcon. A decimális rendszer mellett szól, hogy a katalógusok szerkesztésének elve érvényesül a szabapolcra helyezésben és az olvasó a katalógusok tanulmányozása útján segítséget kap a szabadpolcon való eligazodáshoz. A decimális rendszer azonban sok vonatkozásban ellentmond propagandacéljainknak. Bár sok bírálat érte e szakrendszert, mindeddig nem változtattuk meg s nem volna helyes, ha az állomány elhelyezésében e propagandacéljainknak ellentmondó rendszert követnénk. Ezért még azt is vállalva, hogy a katalógus és a szabadpolc-rendszer szakrendje nem egyezik meg, az ismeretterjesztő irodalmat más csoportosításban kell felállítani. Két megoldás kínálkozik. A Szovjetunióban úgy döntöttek, hogy az 1, 2, 3, 9 szak irodalmát csoportosítják egymás mellé a szabadpolcra, ezt követően helyezik el az 5, 6 szakot s egymás mellett található a 7, 8 és 4 szak. Az NDK-ban részletesebb bontást alkalmaztak mind az állomány nyilvántartásában, mind a kölcsönzési statisztikában, mind a szabad- • • 1962. márc. havi statisztikai jelentés szerint e 3 könyvtárba» a;? ismeretterjesztő művek forgalma 27, 30, illetve 31 % volt. 149