A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dobos Piroska: Szabadpolc-rendszer a kerületi könyvtárakban
kítása és megtisztítása minden elavult és felesleges műtől. A 2-es könyvtárban ez sem történt meg. Jelenleg használhatatlan állapotban van katalógusuk, s amikor a könyvtár megnyitásáról kellett dönteni, nem ragaszkodtunk ahhoz, hogy katalógusok nélkül ne nyissanak. Az olvasók közül néhányan ugyan hiányolják a katalógust, de a nagy többség, mindazok, akik most böngészés útján választanak könyvet, nehezen nevelhetők majd a katalógus rendszeres használatára. Bár az utóbbi időben például a bibliográfiák igénybevételének szorgalmazásával egy lépés történt a szabadpolc-rendszerű könyvtárak új olvasószolgálati módszereinek kialakítására, az e rendszerből fák adó minden következtetést még nem vontuk le. Az első lépések mellett s ezzel lényegében egyidőben, néhány könyvtárban részleges szabadpolc-rendszerrel, ill. válogatópolccal kezdtek dolgozni. így a 35-ös, a 14-es, a 20-as, 13-as könyvtárakban kisebb mértékben, a 18-as, 19-es könyvtárakban nagyobb arányban helyeztek szabadpolcra könyveket s a 18-as könyvtárban még bizonyos térátalakítás is történt. Érdekes színfoltot jelentett az átalakítások, átszervezések során a 12-es könyvtár szabadpolc-részlege, amely kirárólag az ismeretterjesztő irodalom egy részének szabad válogatását biztosította. A könyvtár vezetője megfigyeléseit közölte „A könyvtáros”-ban. Ebben az ismeretterjesztő irodalom forgalmának emelkedését bizonyítja. Különösen jelentős a zártrendszer mellett elfekvő müveknek többszöri kölcsönzése.7 A berlini tapasztalatok is arról győztek meg, hogy az ismeretterjesztő müvek szabadpolcra helyezése ezek forgalmát növeli. Ezért szorgalmazzák ott — nálunk következetesebben — hogy ahol a szabadpolc-rendszerre való áttérés feltételei nincsenek meg, a részleges szabadpolc-rendszerre való áttérés ne az állomány egy általában válogatott részével, hanem éppen az ismeretterjesztő irodalommal történjen. A 11-es könyvtárban (kényszerű átköltözés következtében) állományának csak kisebb része maradt. Ez a válogatott állományrész képezi jelenleg a szabadpolc-rendszerű könyvtár egész állományát. Ilyen értelemben ez a könyvtár állománya tekintetében eléri a maximálisát, egész könyvtárban levő állománya szabadpolcon van. Mégsem tekinthető ideálisnak a helyzet, nemcsak azért, mert a szűk helyiségviszonyok a munkát akadályozzák, hanem mert a nagyszámú olvasótábor a kis állományból nem választhat megfelelően. Katalógusuk természetesen az állomány e kis részéről nincsen, s ezért az olvasó még e kis állomány- részben sem tájékozódhat. A 28-as számú könyvtár vezetője beszámolt „A könyvtáros”-ban azokról a kedvező feltételekről, amelyek között megfelelő helyiség és berendezés birtokában a munkát megkezdhették. Utal azonban arra, hogy az állomány megtisztítása a felesleges elavult művektől itt sem történt meg.8 A szabadpolcra helyezett könyvek számának korlátozása az ismeret- terjesztő irodalom szabadpolcra helyezésének akadályává vált. így történt, hogy a szabadpolcra például a társadalomtudományi irodalomnak csak kisebb része került. A természet- tudományos és műszaki irodalmat a könyvtár polcainak bővítésével, önálló részleg alakításával szabaddá tették az olvasók számára, a társadalomtudományi irodalom nagyobb része azonban csak a polcok további bővítése útján kerülhet az olvasók elé. Ebben a könyvtárban erre is van mód, máshol a szabadpolcok bővítése helyhiány miatt nem lehetséges. E problémával küzd a 44-es, az 5-ös, az 1-es, a 26-os számú könyvtár is. E könyvtárak berendezése, a polcok elhelyezése már megfelel a szabadpolc-rendszer követelményeinek, az állomány megtisztítása azonban e helyeken sem történt meg. Látnunk kell azt is, hogy e könyvtárak egy részében az állomány megtisztítása után sem lesz különösebb lehetőség újabb polcok beállítására, s ezért az ajánlható állomány egésze ezután sem kerülhet majd szabadpolcra. Más a helyzet a 43-as számú könyvtárunkban, amelynek tervezése még 1958 előtt indult meg. Itt módunk lett volna mind az állomány, mind a berendezés tekintetében ideális szabadpolc-rendszerű könyvtárat kialakítani, mégis az állomány egy részét terveztük a szabadpolcokra. E pillanatban ez még nem okoz zavart. A viszonylag kevés olvasó így * 7 Csernák Béláné: Ismeretterjesztő művek ajánlása egy részleges szabadpolcos könyvtárban. A könyvtáros, 1961. 9. sz 531—533. p. * Gönczi Imre: A szabadpolc és az olvasó. = A könyvtáros, 1961. 3. sz. 133—136. p., 4. sz. 211—213. p. 10’ 147
