A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
D.-né Jámbor Mária - Marót Miklós: A központi könyvtár tudományos és ismeretterjesztőkönyvanyagának forgalma
Stokes: La guerre de l’intelligence. 8 kölcsönzés Mead: Male and female. 30 kölcsönzés Allen: Statistics for economists. 24 kölcsönzés Feis: The road to Pearl Harbor 26 kölcsönzés Wilcsek: Önköltségcsökkentés. 29 kölcsönzés Homér: A bútor története. 54 kölcsönzés Kodály: Magyar népzene. 60 kölcsönzés Ghirsman: L’íran. 22 kölcsönzés Werd: The history of the Gold Coast. 9 kölcsönzés James: Latin America. 36 kölcsönzés Pourtalés: La vie de Franz Liszt. 18 kölcsönzés (A német nyelvű könyvek e korból természetesen még erősen csökkent számúak.) Ne feledkezzünk meg arról, hogy éppen ebben az időben nagyon élt a könyvtár régi anyaga, a könyvtár egyik vonzereje volt a bevezetőben már említett folyamatosság. Még az új beszerzések között is olvasottá váltak az emberek tudatában élő és gondolkodásukat foglalkoztató régebbi társadalmi ideológiát hirdető művek: A Korán szemelvényekben. 34 kölcsönzés Szentiványi: Szentírástudomány. 36 kölcsönzés stb. Az utolsó nyolc év anyagának első feléről a fentiekhez hasonló tanulságokat tudunk levonni. A legtöbbet kölcsönzött könyvek élén a kötelező olvasmányok állanak, majd csatlakoznak hozzájuk a népszerű ismeretterjesztő művek. A szépirodalom beáramlásával természetesen jogos volt az olvasók igénye, hogy az ő érdeklődésüknek megfelelő szintű ismeretterjesztő irodalmat is beszerezze a könyvtár. Ez a döntés, tehát, — akárhogy magyarázzuk a jelenséget, — egy kerületi könyvtár teljes kiépítésének útjára vitte a központi könyvtárat. Ennek a feladatnak azonban sem apparátusával sem helyi adottságaival nem tudott megfelelni. Kisegítette ugyan az épülő közművelődési hálózatot, de erre a szerepére a szaporodó könyvtárak mellett egyre kevesebb szükség volt. Először 1954-ben vitatta meg a könyvtár ezeket a kérdéseket és változtatott beszerzési politikáján. Nem tartozik ide ennek megvitatása, csak néhány gondolatot emelünk ki: A közművelődési könyvtárak még hosszú évekig nem vásárolnak idegen nyelvű anyagot, ha módjuk lenne is, vannak olyan ismeretterjesztő könyvek, amelyekből elég egy-egy példány: a könyvtár társadalomtudományi jellegét fenn kell tartani, hiszen még a népszerűsítő művek területén sem kísérelheti meg a természettudományok és az alkalmazott tudományok minden ágának felölelését; a nagy példányszámban igényelt oktatási jellegű könyvekkel csak elenyésző mértékben tud hozzájárulni a főváros lakosainak ellátásához, inkább olvasótermében biztosítja állandó használhatóságukat. Gyorsan kell reagálnia a könyvtárnak a gyűjtőkörén belül eső új igényekre: pl. az elmúlt években útikönyvek, útikalauzok, a felszabaduló gyarmati országokat ismertető müvek, új művészeti irányzatok, a fellendülő honismeret igényei stb., stb. A tudományos gyűjtőkör területén, — 1958-tól rendelettel szabályozva, — a könyvtár folytatta a szociológia, ennek kiegészítő tudományai és az újkori történelem, valamint az urbanisztika szerzeményezését. Tükrözze e változást, hogy a fenti címekhez hasonlóan, a vizsgálat anyagából az 1959-ben beszerzett és leggyakrabban kölcsönzött könyvek jegyzékét ismertetjük. Szocializmus politikai gazdaságtana. 55 kölcsönzés Kulin : A távcső világa. 51 kölcsönzés Gálái: Román nyelvkönyv. 42 kölcsönzés Tolnai Gábor: Évek, századok. 21 kölcsönzés Galla: Cselgáncs. 17 kölcsönzés Walter: Von der Musik. 19 kölcsönzés Révész: Mosolygó muzsika.^ 19 kölcsönzés Steindorff : Die Kunst der Ägypten. 28 kölcsönzés Bardtke: Handschriften am Toten Meer. 24 kölcsönzés 140
