A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Barta Andrásné - Kepes Ágnes : Az önálló kerületi gyermekkönyvtárak első tapasztalatai
AZ ÖNÁLLÓ KERÜLETI GYERMEKKÖNYVTÁRAK ELSŐ TAPASZTALATAI Magyarországon a felszabadulás előtt a Fővárosi Könyvtár hálózatában gyermekkönyvtárügyről alig beszélhettünk. Csupán néhány könyvtár mellett működött gyermekkönyvtári részleg. A felszabadulás után a közművelődési könyvtár-ügy fellendülésével párhuzamosan az illetékesek felfigyeltek a gyermekkönyvtárügy elmaradottságára is. Egyre-másra létesültek új könyvtárak, amelyekben már gyermekrészlegek is helyet kaptak. A gyermekolvasók számának rohamos növekedése szükségessé tette, hogy ezzel a problémával behatóbban foglalkozzunk. A kerületi könyvtárak osztályán nem mindig biztosították a kellő súlyt a gyermekkönyvtárak ügyének. 1960-ig a gyermekkönyvtári szakelőadó — annak ellenére, hogy a gyermekrészlegek száma rohamosan szaporodott — munkaidejének csak egy részét fordította erre a fontos feladatára. 1960-ban azonban a gyermekkönyvtári munka sokrétű feladatai elkerülhetetlenné tették, hogy a szakreferens e területen függetlenné váljék, sőt 1961 őszétől már 2 munkatárs látja el ezt a feladatot. Felvetődött az a gondolat, hogy — mint külföldön — önálló gyermekkönyvtárakat, sőt gyermekkönyvtárhálózatot létesítsünk. Megfelelő anyagi fedezet és főleg megfelelő helyiség híján azonban erre csak 1961-ben kerülhetett sor. Még ma is vitatott kérdés egyesek részéről, vajon szükséges-e egyáltalán önálló gyermekkönyvtárak létesítése. A gyermekkönyvtári részlegek leválasztása nem csökkenti-e a kerületi könyvtárak jelentőségét, hatósugarát? Sok könyvtárvezetőben merültek fel ezek a kérdések. A könyvtárak olvasólétszáma és könyv- állománya valóban csökken a leválasztással, azonban a leinőtt könyvtárnak maradt megnövekedett helyiség több felnőtt olvasót vonz majd a könyvtárba. Ugyanakkor a gyermekekkel való foglalkozás speciális problémái vitathatatlanná teszik a gyermekkönyvtárak önállósításának szükségességét. Több kerületi könyvtárban adva vannak ennek előfeltételei, mivel a gyermekrészlegek máris külön helyiségben működnek; kettőnek külön leltárkönyve van. Csak gazdasági ügyei közösek a felnőtt könyvtárakkal. Mindezek a kérdések eddig elméleti jellegűek voltak, s azokra a két első önálló gyermek- könyvtár közel egy éves működése adta meg a választ. A két első gyermekkönyvtár előkészítő munkálatai Könyvtárak előkészítése általában bonyolult, sokrétű feladat. Az 1. sz. gyermekkönyvtár létesítésének előkészületei már 1958-ban megkezdődtek. Az OTP 1958-ban kezdett a Liszt Ferenc tér 6. számú ház építéséhez, amelyben — sok vita után — a könyvtár is helyet kapott. A terveket Weichinger Károly a Műszaki Egyetem professzora és Virág Csaba a Műszaki Egyetem tanársegéde készítette. A tervrajzokat az Országos Könyvtári Szak- bizottság különböző szakosztályai is felülvizsgálták és jóváhagyták. A könyvtár alapterülete 320 m2. Ez ú. n. teremkönyvtár, amely 3 részre tagozódik : egy kölcsönzőre és két olvasóteremre, külön az alsó, külön a felső tagozatosok számára. A három részt csak függöny választja el egymástól. 116
