A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
A sashalmi kerületi könyvtár tíz esztendeje (1951-1961)
A társadalmi tanács javaslataival segítette a munkaterv kialakítását, következetes és folyamatos propagandamunkával hozzájárult az olvasótábor növeléséhez, beteg és távollakó könyvtári tagokhoz eljuttatta a könyvtár könyveit. Figyelemmel kísérte az olvasók kívánságait, továbbította ezeket a könyvtárhoz. A társadalmi tanács tagjai segítségével a könyvtár nevelő munkája széles körben terjedhetett el. Az irodalmi előadások, ismeretterjesztő rendezvények, író-olvasó találkozók iránti érdeklődés felkeltésében, könyvkiállítások látogatásának megszervezésében tevékeny részt Vettek a társadalmi tanács tagjai. * * * Tíz esztendő történetéről igyekeztünk beszámolni. Ügy érezzük, nem végeztünk rossz munkát. A statisztikai adatok számszerű eredményeinket tükrözik. Tegyük ehhez még hozzá azt, hogy a tényleges olvasók száma kerületünkben sokkal nagyobb. Egyrészt nem kevés azoknak az olvasóknak a száma, akiknek családjában a hazavitt könyveket többen is olvassák. Másrészt nem pontosan ismeretes, de több száz körül mozog a társadalmi munkában kezelt könyvtárak olvasóinak száma. Különösen az utóbbi esztendőkben foglalkoztunk sokat azzal, hogy akerület Szabó Ervin Könyvtára és üzemi könyvtárai egymást segítve lássák el olvasnivalóval a lakosságot. Az üzemi könyvtárak könyv- anyaga ma már kielégítőnek mondható, de a könyvtárosok, az egy Ikarus gyár kivételével társadalmi munkások, személyük is gyakran változik, szakképzettségük nem mindig kielégítő. Könyvtárunk tanfolyamot rendezett részükre, tapasztalatcserére hívta őket, és a jövőben is feladatának tekinti segítésüket. Annak ellenére, hogy a statisztikai adatok szerint a munkásolvasók száma a legnagyobb olvasóink között, nem lehetünk megelégedettek sem a saját, sem az üzemi könyvtárak területén. Cinkota és Rákosszentmihály közel 3000 főnyi paraszti lakossága is alig találta meg eddig könyvtárunkat. Büszkék vagyunk azonban a Petőfi-kerti olvasóknak az egész fővárosban egyedülálló kezdeményezésére. A Tanács javaslatára társadalmi munkában nem kevesebbet vállaltak, mint egy önálló könyvtárépületnek felépítését. Iparosok, értelmiségiek és diákok dolgoztak az épületen. 1962 októberében kölcsönzővel, raktárral és olvasóteremmel megnyílt a könyvtár. Kell-e több bizonyíték ahhoz, hogy milyen lelkesedéssel várják ma már a mi kerületünkben a műveltséget terjesztő könyveket. Egy negyedévszázaddal ezelőtt mély kavicsbánya gödör választotta el egymástól Rákosszentmihályt és Sashalmot, lakatlan földek húzódtak Mátyásföld és Cinkota között. Még nagyobbak voltak a társadalmi különbségek, melyek Szentmihály kispolgárait elválasztották Sashalom szükség-lakótelepen élő munkásaitól, vagy Mátyásföld polgárait Cinkota parasztjaitól. A társadalmi választóvonalak sokszor egy helységen belül, a családi lakóházak kerítéseinek mentén húzódtak. Budapest fejlesztési tervében kerületünk továbbra is kertes beépítésű családi negyed marad. Könyvtári munkánknak célja, hogy ezekben a házakban művelt, olvasott dolgozók lakjanak. Ahogy betemetjük a bányagödröt és beépítjük a mezőket úgy tűnjenek el a lakosok között a műveltségi színvonalbeli különbségek is. Simon Lászlóné, Kurunczy Lajosné, Marót Miklós 110
