A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

A sashalmi kerületi könyvtár tíz esztendeje (1951-1961)

nap ötvenéves évfordulóját stb. Könyvtárunk szervezésében nyíltak meg azok a nagyobb kiállítások, melyeket központunk bocsátott az Ikarus gyár művelődési otthonának ren­delkezésére. Ilyenek voltak: Daumier, a világhírű francia karikaturista rajzai; a francia impresszionista festők reprodukciói és a nemzetközi politikai plakátkiállítás. E kiállításokat többezren tekintették meg. Kiállításokon hívta fel az olvasásra azok figyelmét a könyvtár, akik még könyvtárun­kat nem látogatták. 1951. augusztus 20-án kezdtük el ezt a munkát a mátyásföldi sport­pályán és a mátyásföldi HÉV-megállónál készített kis bemutatókkal. Folytattuk ezt a pro­pagandát a tanács épületében a kerületi mozikban, a tömegszervezetek székházaiban meg­rendezett kiállításokkal. Alkalmi bemutatókat tartottunk tanácstagi beszámolókon és lakó­bizottsági üléseken is. Különösen az első években könyvtárosaink fáradságot nem kímélve járták a kerületet, hogy először a könyvtár létezésére hívják fel a lakosság figyelmét. A pro­pagandamunkának erről a módszeréről még ma sem mondhatunk le, hiszen olvasóink lét­számával sohasem lehetünk elégedettek. Még mindig sokan vannak, akik szeretnének olvasni, de még a könyvtárról sincsen tudomásuk. Kerületünk ma is megmaradt nagyrészt „alvó” kerületnek. A dolgozók nagy többsége a kerületen kívül jár munkába, a legutóbbi népszám­lálás szerint nálunk a legnagyobb a háztartásbeliek aránya. Sokan, nagyon sokan még nem tartják igényüknek az olvasást. Olvasószerző munkánk előtt még korlátlan lehetőségek állanak. A könyvtár gyakorlatában, más kerületekben is jól bevált módszer volt a kölcsönző­állomások létesítése. 2—300 kötetet, megfelelő arányban összeválogatva, eljuttattunk a távolabb fekvő városrészekbe úgy, hogy tanácsi kirendeltségnél, tömegszervezet helyiségé­ben tároltuk és a hét egy vagy két napján társadalmi munkában dolgozó könyvtárosok ki­adták a könyveket az olvasóknak. Ilyen gyűjteményeket juttatott 1953—54-ben a sashalmi könyvtár Árpádföldre, Mátyásföldre, Rákosszentmihályra és Cinkotára. A cinkotai állo­másnak például 1954-ben 218 olvasója volt. A Petőfi-kertben a lelkes aktíva, Schmelczer Béla, az állomást a saját lakásán kezelte a legnagyobb odaadással. A kerület kisipari szö­vetkezeteiben is voltak a könyvtárnak könyvei letétben (Elektron KTSZ, Cipőjavító és Fodrász KTSZ). Egy-egy könyvszerető szövetkezeti dolgozó kb. három hetenként cserélte az anyagot. Az olvasólétszám „maximális” volt, a dolgozók 80%-a olvasta az értékes és színvonalas könyveket, sokan közülük így ismerkedtek először igazán az irodalommal. Rákoszentmihályról külön kell megemlékeznünk. Kerületünk lakosságának közel a fele lakik itt s jogosan kérték, hogy nekik önálló könyvtáruk legyen. 1955-ben már tanácsülés is foglalkozott ezzel a kérdéssel. 1956-ban sikerült a Rákosi út 129. alatt egy volt raktárt megszerezni s ideiglenes bútorokkal megnyílt az állomás. Két év múlva került egy szom­szédos szoba is, a tanács biztosította a berendezés költségét és 1959 márciusában több mint 6000 kötet könyvvel megnyílt a 32. sz. kerületi könyvtár saját kezelésű állomása. 1960 végén több mint 9000 kötete és közel 1100 ohrasója volt. FELNŐTT OLVASÓK MEGOSZLÁSA Év Munkás Értelmi­ségi (ped. tiszív.) Alkalm. Főisk. kőzépisk. Háztart. egyéb Összes: 1951 VII.-XII. 56 26 22 89 81 274 1955 310 123 96 330 250 1109 1960 357 344 144 332 545 1853 1961 466 421 155 541 682 2265 írók, művészek, előadások a könyvtárban A kerületi könyvtár sokrétű tevékenységének minden ágával próbálkoztunk már a megnyitás évében. 1951 őszén a sashalmi művelődési otthon nagyterme megtelt érdeklő­dőkkel. Móricz Virág jött el, hogy édesapjával kapcsolatos emlékeiről beszéljen. 1952-ben 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom