A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
A sashalmi kerületi könyvtár tíz esztendeje (1951-1961)
A sashalmi Szociáldemokrata Párt egy ládában hordozta magával könyvtárát, mindig abbé a vendéglőbe, ahol működését megtűrték. A haladó irodalom javát azonban itt is, mint szerte az országban, ahogy Várkonyi Imre, kerületünk egyik veteránja elmondta, csak kézről kézre adták egymásnak a tagok. így pislogtak a művelődés mécsei a rákosi dombokon. Mennyire megváltozott azóta minden! Ma már a tanítás kezdetét jelző csengő hangjain a kerületben tizenhárom iskolában várják a tanidók az óra kezdetét. Két iskolában, a mátyás földi Corvin Mátyás-ban és a szentmihályi Zalka Máté-ban gimnazisták, Cinkotán szintéi középiskolások is: a 12 évfolyamos iskola tanulói. Négy nagyobb és több kisebb művelődés otthon műsoraiban válogathat a lakosság. A leghíresebb az Ikarus gyár művelődési otthon: amely szakköröknek és különböző tanfolyamoknak is helyet nyújt, nagy előadótermébei pedig az igényes színházi előadások is megtarthatók. Három mozi működik a kerületben, di vetítenek a művelődési otthonokban is. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat két boltot tar fenn, egyet Sashalmon, egyet Rákosszentmihályon. . Nem jelent az sem gondot, ha valaki a főváros belső területére akar bejutni — akár kul túráért is. Egy villamos járat, két HÉV-vonal és három autóbusz járat segítségével aránylaj gyorsan megközelíthető a nagy kiterjedésű kerület bármelyik pontja. A Magyar Nemzet 1949. augusztus 9-i száma rövid hírben számolt be egy nevezetes ese ményről kerületünk életében; megnyílt az első nyilvános könyvtár: „Mátyásföldön is fiók könyvtárat nyit a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár a Magyar—Szovjet Társasággal egyetértőén Az MSZTtagjai tagsági igazolványuk felmutatása mellett kölcsöndíj fizetése nélkül használ hatják a könyvtárat.” Mai fogalmaink szerint inkább kis könyvállomásnak tekinthetném ezt a kezdeményezést, de ne feledjük el, hogy ez volt az a korszak, amikor minden eszközt, legkisebb lehetőséget is fel kellett használni az elmaradt művelődéspolitikai tennivalók pót lására. A szervezőmunka lelke Révay József volt, a gyűjtemény könyvtárosa, társadaln munkában, Meskó Rarna dramaturg. A könyvtár, ideiglenesen, számot is kapott, néhán hónapig viselte a 21 sz. Szabó Ervin Könyvtár nevet. Ezzel a néhányszáz kötetes könyvtárral együtt kell megemlítenünk, hogy a régi kaross szériagyár egyik szobácskájábán már 1947-ben várta 200 kötet könyv a munkásokat. Ez vo az alapja a mai több mint 12 000 kötetes Ikarus gyári üzemi könyvtárnak. A 32. sz. kerületi Szabó Ervin könyvtár A felszabadulás utáni első esztendők gyors intézkedései után az első ötéves tervben m; kidolgozott művelődéspolitikai elvek alapján épült ki a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár háh zata. A tanács népművelési osztálya biztosította a fedezetet a berendezésre és a könyvek К szerzésére. Központilag dolgozták fel a könyvanyagot és látták el a felszereléssel a közműv lődésnek ezeket az új intézményeit, az első olvasók így már egy ízlésesen berendezett és szál mailag megfelelően ellátott könyvtárba léphettek be. Bennünket most elsősorban az 1951- esztendő érdekel, ekkor nyílt meg a pestújhelyi, a békásmegyeri, a budafoki, a soroksári, a r koskeresztúri, а VIII. kér. kálvária-téri és júliusban a sashalmi könyvtár. Annak idején szin jelképként tekintették a könyvtárosok, hogy éppen a peremvárosokban mindenütt volt кос mákat építették át könyvtárrá, és bódító alkohol helyett a hatalmat jelentő tudást osztva, helyiségekben. Sashalmon is így volt, a már említett központi fekvésű Kantler vendéglő (Bí csy-Zs. u. 26.) épületébe került a 32. sz. fiókkönyvtár. Â könyvtár gazdája a kerületi tanáj népművelési osztálya volt. Az első években a könyveket még központilag juttatták a köny tárba, 1953-tól kezdve, napjainkig, a kerületi könyvtárosok maguk szerzeményeznek, hisz ők ismerik legjobban a meglevő anyagot és az olvasók igényeit. 1957 tavasza óta könyvtárul azonban szervezetileg a Szabó Ervin könyvtár központjához tartozik. A megnyitás napján 5000 kötet könyv állt a könyvállványok polcain, de az első észtén végén már 8230 kötet volt a könyvtár állománya. Igaz, hogy ennek a kötetszámnak 70% ismeretterjesztő irodalom volt és a szépirodalom kedvelői nem mindig találhattak kellő \ lasztékot. A könyvek beszerzésére fordított évi átlagos 50 000 forintos keret biztosította, ho 102
