A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

A sashalmi kerületi könyvtár tíz esztendeje (1951-1961)

így foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat: „Cinkota határának legnagyobb része honokos, de elég termékeny, bora meglehetős, legelője juhtartásra alkalmatos.” „Csömör fő- dncse híres fejér bort termő szőlőhegyében áll.” „Szent Mihály puszta a pesti határ mellett. Nagy majorság, juhtenyésztés.” Cinkota lakosainak száma 953, Csömöré 1019, Szentmi- lályé pedig 52.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején megmozdult ez a tájék is. A falvak 'elszabadult jobbágyai közül sokan siettek a zászlók alá. A Beniczkyekkel rokon Bat- hyány Lajos miniszterelnök és haladó szellemű nemesi barátai többször megfordultak a cin- íotai kastélyban. A hadi események során pedig szoros kapcsolatba került a község a szomszédos Pesttel. Az 1849 április 6-i isaszegi csata után Cinkota határában törte meg Aulich ábornok Jellasich csapatainak utolsó ellenállását. Itt táborozott le seregével és itt fogadta î4-én a pesti tanács küldöttségét, amely kérte, hogy a honvédek vonuljanak be a városba.

A levert szabadságharc után a külföldi tőke haszon lehetőségeket látott Magyarországon. Ezekben az évtizedekben megindult a kapitalista fejlődés. Az iparosodó Pest és 3uda, majd Budapest közelsége végleg megszabta mai kerületünk fejlődésének irányát. 4 pesti országúton hajnalonként már nemcsak a piacra árut szállító parasztok kocsijai löcögtek, de elindultak, szalonnával a zsákjukban vagy szerszámosládával az oldalukon izok is, akiket a föld már nem tartott el s a város gyáraiban és építkezéséin kerestek munkát. Valóságos új népvándorlás volt ez. A falvakból özönlöttek Pestre, a távoli országrészekből öttek Pest környékére. A városban drágák voltak a telkek, szigorúbbak az építési szabályok, öbb az adó, a munkásoknak semmi remény, hogy polgárjogot kapjanak. így sokan a kör- iyék falvaiban telepedtek le, sőt új községeket alapítottak. A kertes házak jobban emlékezhetnek az elhagyott régi otthonra, s valami kis lehetőséget nyújtottak arra, hogy a munka- óért megtoldják a gyümölcsfák és a konyhakerti növények terményeivel. A tőke ebben a íépvándorlásban is jó üzletet talált. A szentmihályi puszta tulajdonosa az 1860—70-es ivekben a Belga Bank. Parcelláztatta a földeket és házhelyként adta el a letelepülőknek, linkota földesurai Mátyásföld és Sashalom területén parcelláztak. A jó keresetet nem ve- ették meg a kisebb tőkések sem, akik nagyobb tagban megvásárolt föld-területüket tovább iprózták. Sashalom első jelentősebb építkezése például Ehmann kocsmáros parcellázott öldjein indult meg. így megérthetjük, hogy miért oszlott annakidején annyi különböző elepre a vidék: Árpádföld, Annatelep, Ilonatelep, Erős telep, Vida telep stb. és miért já- unk ma is annyi szabályosan kihúzott egyenes utcán kerületünkben.

Az egyes részek fejlődése különbözőképpen alakult, de a hatóerők azonosak voltak. 888-ban pöfögő mozdonytól húzva végigzakatolt a Kerepesi úton, Cinkotáig, az első helyi- rdekű vonat, de 1911-ben már villamos motorok vontatták a szerelvényeket. A vasút meg- lt a személyszállításból, mert míg Budapesten a lakosság 1835-től 1900-ig „csak” nyolcporosára nőtt, addig mai kerületünk területén tizenháromszorosára gyarapodott : 13 800 ^nber lakott itt. Nézzük meg most már a további éveket is. Míg 1941-ig a főváros népessége felével sem nőtt, kerületünké megháromszorozódott : 43 500 lakost számláltak össze bben az évben Cinkotán, Sashalmon, Rákosszentmihályon és Mátyásföldön. Mert ne hagv- ik ki, hogy 1902-ben Rákosszentmihály, 1923-ban Sashalom és 1933-ban Mátyásföld vált nálló községgé. Jegyezzük fel végül, hogy 1960-ban Budapest főváros XVI. kerülete Iáéinak száma 53 404.

Kerületünk lakói zömének itteni élete tehát valóban nem régi, kevesen vannak csak öztük az egykori szlovák telepesek utódai. A létükért való küzdelem azonban nekik sem olt könnyebb, mint az új földre telepített parasztoknak. Nem járunk a régi múltban, ne sressük a bizonyítékokat poros oklevelekben vagy sárguló könyvekben. Egy 1941-ben ké- ,ült tanulmányban találhatjuk a következő foglalkozási statisztikát: Cinkota: 44% mimas, 18% paraszt, Rákosszentmihály: 52% munkás; Sasha'om 52% munkás és Mátyásföld % munkás. Az utóbbi község történetét a felszabadulásig jellemezte az, hogy nagypolgá- >k alapították a 80-as években, a Nyaralók Egyesülete. Mátyásföldön 6—800 négyszögöle- k voltak a telkek, önkormányzata volt a lakosoknak és nagyon szigorúan megnézték, hogy két fogadnak maguk közé.- 22 99

!