A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből

Anélkül, hogy teljességre törekednénk, adjuk meg a következőkben egy sor olyan műnek a helyszámát, amelynél semmi kétségünk sem lehet, hogy a Frank-hagyatékból kerültek a fenti áttételek útján eredeti rendeltetési helyükre, a fővárosi könyvtárba, mert bennük van az 1850-es bélyegző nyoma:

11 186,

12 967/1—4,

13 613,*

14 127/1—2

14 425,

14 851/1—7,

14 903,

14 904,

14 974/1—3

14 976,

16 214/1—2,

16 327,

16 603,

17 309/1—7,

17 401/1—45,

17 531,

18 311,

19 061/1—3,

18 668,

18 985,

19 042,

19 194,

21 730/1—2,

22 087,

22 088/1—3,

22 091,

22 093,

22 111/1—4,

22 145,

22 147,

22 148,

22 151,

22 153,

22 181,

22 183,

22 189,

22 191,

22 244/1—2.,

22 276,

22 490,

22 509,

22 517,

22 567,

22 669/1—4,

22 675/1—4,

27 814/1—6, stb.

22-922/1—5,

26 902/1—2,

27 806/1—5,

*-gal jelöltük az 13 613-as raktári számot, mert a mögötte levő könyvben az 1850-es tulajdonpecséten kívül a statisztikai hivatal pecsétje helyett ezt találjuk: „Gróf Zichy Jenő könyvtárából.” — Ez a könyv tehát nem az 1875-ben visszaszolgáltatott 326 művel jutott a fővárosi könyvtárhoz, hanem egy későbbi akció útján, gróf Zichy Jenő hagyatékával, mely 1912-ben került a fővárosi könyvtárba. — A Zichy-gyűj- teménnyel a maga helyén még bővebben foglalkozunk, itt csak annyit jegyzünk meg: aligha lenne könnyű feladat tisztázni, miképpen jutott Frank 1850-ben városi tulajdonban volt gyűjteményének e példánya Zichy gróf tulajdonába. Nincs kizárva, hogy az Egyetemi Könyvtárból került ki valahogyan, mégpedig még 1875 — a végleges tulajdonba vétel — előtt, mert az Egyetemi Könyvtár pecsétjét nem találjuk rajta.

A felsorolt, kereken félszáz raktári szám, ugyanannyi műnek, összesen mintegy másfélszáz kötetnek jelenti a helyszámát. A helyszámok által fedett címek maradéktalan fesorolását szükségtelennek látjuk, mert a Frank-Könyvtárról 1850-ben felvett lajtrom többet mondott az eredeti gyűjtemény jellegéről, mint a fenti, az 1875-ben átvett-töredék (326 mű) töredéke. Mégis, főként Kőrösy József 1875-ben végrehajtott válogatásának jellemzésére felemlítünk néhány címet. — Már a raktári számok is elárulják, hogy Kőrösy 1875-ben igyekezett nagyobb sorozatokat is „visszaszippantani” a 326 mű keretében. Közülük a legterjedelmesebb a 17 401/1—45 szám alatti negyvenöt kötet, a maga korában bizonyára nagy becsben álló olasz köz- gazdasági szöveggyűjtemény: Scrittori classici italiani di economici politici, amelyet Milánóban, az 1800-as években adtak ki. Látunk két hétkötetes sorozatot is: a 14 851/1—7 szám alatt szintén gazdasági tárgyú művet, az Andersons historische und choronologische Geschichte des Handels von den ältesten bis auf jetzige Zeiten című, angolból németre fordított és Rigában 1779-ben kiadott kereskedelem-történetet találjuk. A 17 309/1—7 szám alatt Gaetano Filqngieri olaszból franciára fordított és Párizsban 1796-ban kiadott, hétkötetes jogelméleti munkája áll, üíme: La science de la legislation. — Kőrösy 1874-es jellemzésének megfelelően sok nemzetgazdasági, államtudományi és pénzügyi könyvet is választhatott, erre mutatnak a következő címek (a címek előtt a raktári szám): 11 186: Mül: Elemente der Nationalökonomie, Halle, 1824., 14 425 MacCulloth: Grundsätze der potitischen Oekonomie, Stuttgart, 1831., 14 976: Busch J. G. : Über Banken und Münzwesen, Hamburg, 1801., 17 311/1—2: Malthus: Versuch über die Bedingungen und Folgen der Volksvermehrung című műve, 21 409/1—3: G.F.E. Lotz: Handbuch der Staatswissenschaft, (Erlangen, 1838), 21 410: Lueder: Nationaloekonomie (Jena,1820), 21951/1—6 : Martineau: Contes sur l’économie politique (Bruxelles, 1834), 22 097/1—5; Machiavelli Karlsruheban 1832-ben kiadott főműve az államról — német nyelven, 29 064/1—7: Joseph Appel: Münzen und Medaillen (Wien, 1825.) stb.

Nagy számban kap képviseletet ebben az anyagban a jogtudomány. A példák: 14 903: H. L. Jakob: Grundsätze der Polizeigesetzgebung (Halle, 1837), 16 603: Hullmann: Römische Grundverfassung (Bonn, 1832), 17 531: Acta Diaetalium Posoniens. anni MDCXVIII (Buda—Kassa 1792.), 19 061/1—3: Vangerow : Pandekten-Vorlesungen, 19 077/1-7 : Savigny: Das Recht des Besitzes (Giessen, 1822), 19 078/1-6 : Savigny: System des heutigen Römischen Rechts (Berlin, 1841), 19 083/1—3: M. Vattel: Les droits des gens (Bruxelles, 1839), 19 143/1—2: Bentham: Grundsätze des Civilrechts, 22 096/1—9: Pastoret: Histoire de la legislation. — Szép számmal akad olyan könyv is, mely bizonyára a Kőrösy által „egyéb tárgykörébe soroltak közül való, így a 14 851/1—2 alatt Reuege : Gesammelte Schriften —- filozófiai és esztétikai —, a 21 730/1—2 alatt egykorú leírás Törökországról (D. Urquart: La Turquie, Bruxelles 1837.), a 22 088/1—6 számú hatkötetes sorozat Párizs-leírása a harmincas évekből, a 42 005/1 F.Chr.J. Fischer: Geschichte des teutschen Handels (Hannover, 1793), az 53 809/1—-3 Anton: Geschichte der Landwirtschaft (Görlitz, 1800.) — Antikvitások is felfedezhetők a Frank hagyatékból, mint az 1650-es kiadású Bodini De Republica c., 18 985 helyszámú könyv stb.

A helyszámokból látjuk, hogy a Frank-Könyvtár maradványai főként a mai központi gyűjtemény 10 000-es—30 000-es helyszámú raktári állományában kerültek besorolásra, ez azonban nem jelenti azt hogy a könyvtár más részlegében nem találhatunk az 1850-es örökségből való példányokat. Másutt is rejtőznek ilyenek, példa erre Schrettinger a múlt században híres könyvtártani műve, a Handbuch der Biblio90