A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Király Lászlóné: A kerületi könyvtárak gyermekkönyvállományáról és olvasószolgálatáról
II. Gondok az olvasószolgálatban A jelenleg még nagyon szűkös körülmények között, sok-sok nehézséggel küzdő gyermek- részlegeinkben beszélhetünk-e olvasószolgálatról? Elmondhatjuk-e, hogy az átlag 12—14 óra heti nyitvatartási időben igényesen foglalkozhat a könyvtáros a gyermekekkel? Megtaníthatja-e őket a könyvtár használatára, megismerheti-e érdeklődésüket, ellenőrizheti-e saját munkáját, törekedhet nagyobb pedagógiai eredmények elérésére, az érdeklődési kör kitágítására, az iskolai tanulmányokban jobb haladásra, a tevékenykedni kész gyermekek foglalkoztatására, a pedagógussal, az iskolával való kapcsolatra, az ifjúsági mozgalomban való részvételre, — mely mind elengedhetetlen a jó olvasószolgálat megteremtéséhez. A könyvtári munka nevelőmunka; a gyermekkönyvtári munka még fokozottabban az. A fejlődő gyermeket nemcsak a könyv, az irodalom neveli, hanem a könyvtáros egyénisége, munkája is: mit, hogyan közvetít a könyvtáros, mire hívja fel a figyelmet, hogyan segíti a gyermeket problémái megoldásában, erkölcsi és világnézeti alakulásában. Nem közömbös az sem. hogy mikor a gyermek először lép a könyvtárba, hogyan fogadják közeledését, első, bátortalan lépéseit. Sajnos, megtörténik, hogy csak beírják az olvasónaplóba és nem érdeklődnek otthoni körülményei iránt, van-e saját könyve, iskolai tanulmányaiban milyen eredményt ért el, járt-e már könyvtárban stb. Kérdés, hogy a beiratkozás ténye nem szűkül-e adminisztrációvá és nem folytatódik-e tovább ugyanez a gépies munka a könyvek k’adása és átvétele sok-sok lehetőséget magában rejtő mozzanatánál is? Ha a könyvtáros telve van hivatástudattal, szereti munkáját és megragadja a ritka perceket, amikor a kölcsönzési forgalomban hullámszünet áll be, olvasóinak töredékével foglalkozhat és ez a foglalkozás sem válhat következetessé, tervszerűvé, hiszen elbeszélgetni a Kiadott könyvekről csak akkor tud, ha ugyanaz a gyermek legközelebb ismét gyenge forgalmú percekben érkez.k. Még ilyen nehéz körülmények között is vannak azért könyvtár-pedagógiai eredmények, de általánosságban a gyermekrészlegek rövid nyitvatartási ideje, mely teljesen alá van vetve a könyvtár egész munkabeosztásának (a felnőtt részleg nvitvatartása, diakölcsönzés, stb.) legtöbbször már magában is gátja a színvonalas olvasószolgálat kifejlődésének. Mégis, vizsgáljuk meg azokat a lehetőségeket, melyeket az ilyen rövid olvasószolgálati idő nyújthat. Az olvasószolgálati munka előkészítése többé-kevésbé megvalósítható még a legrosszabb körülmények között dolgozó könyvtárakban is. Kölcsönzési órák előtt megfelelő idő szükséges ahhoz, hogy a könyveket gondosan előkészítsék, a napi feladatok szerint csoportosítsák, például: űrhajózással kapcsolatos csoportos foglalkozás előtti napokban előtérbe helyezzék az ilyen témájú természettudományos műveket, és fantasztikus történeteket. Meg kell vizsgálni a faliújságot is, el kell helyezni az újabb könyvek katalóguscéduláit, ki kell osztani a feladatokat a gyermek-munkatársak között, akik esetleg a kölcsönzési órák idején jelen lesznek. Ha szabadpolcos a könyvtár, meg kell vizsgálni az állománycsoportok arányait és állandóan frissíteni kell az anyagot, előtérbe helyezve azt az állománycsoportot, melyet fokozottan szeretnénk a gyermekek figyelmébe ajánlani. Sajnos a könyvtárak többségében a könyvanyag a gyermekek számára nem közvetlenül hozzáférhető. Még a szabadpolcos könyvtárak is tartanak zárt anyagot, külön őrzik a kötelező olvasmányokat is, az állomány népszerűbb része pedig mindkét típusú könyvtárban rendszerint éppen forgalomban van. Ezért különösen fontos a Katalógus. 1960-ban a kerületi könyvtárak gyermeKrészlegei alapkatalógust (betűrendes és tematikus) kaptak, melynek használatára való nevelés a hálózatban még nem vált általánossá, főleg azért, mert a szűkös személyzeti viszonyok miatt nem tudták saját állományuk szerint kiegészíteni és használatba állítani. A gyermekek főleg a színes választólapoKkal tarkított tematikus katalógust használják. Igaz, hogy könyvet közvetlenül is választhatnak a kölcsönzőben elhelyezett néhány polcnyi üveges kirakatból, azonban a könyvek gerincén több esetben már nem is látszik a szerző és a cím, sokszor pedig a mechanikus és gyors munka következtében a kirakat anyaga nem eléggé változatos. A gyermekek szívesebben kérnek közvetlenül a könyvtárostól. Milyen kár, hogy a könyvtárosnak nincs módja elmélyülten 128
