A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár az ellenforradalom első éveiben
nem lépett be. Alulírott mint a FANSZ-nak a könyvtár személyzete részéről megválasztott választmányi tagja, az ismeretes belépő nyilatkozatot az önként jelentkezőkkel aláírattam, s a könyvtár minden tagja belépett, csupán Szauder Erzsébet és dr. Medvéi Mária nem léptek be.”61 Kremmer végül „az egyenlő elbánás ... a méltányosság elvénél fogva is” nem javasolja, hogy a vizsgára haladékot adjanak. A könyvtárvezetőség 1920. március 5-én küldte el ezt az „ajánló” levelet, s ehelyütt az általuk gyakorolt „méltányosság . . . egyenlő elbánás” példájaként idézünk egy hasonló ügyben 1920. március 12-én írott levélből, mely ezúttal Bor Dezsőnek, „a rendszer emberének” vizsgaügyével foglalkozott. A levél megállapítja, hogy Bor állásához a középiskola alsó négy osztályáról szóló bizonyítványra lenne szükség, de ezzel ő nem rendelkezik, majd így folytatja: „Tekintettel arra, hogy Bor Dezső, egyike a legmegbízhatóbb tisztviselőknek . . . olyan IV. oszt. gimnáziumi bizonyítványt mutatott be, melyben a latin nyelvből neki elégtelen érdemjegye van . . . minthogy oly tárgyból kapott elégtelent, melyre pályáján szüksége nincs, mély tisztelettel kérem a Tekintetes Tanácsot, kegyeskedjék kimondani, hogy Bor Dezső ... a kezelő státusban ezen végzettsége alapján rendesen haladhat előre . . .”62 Ugyanez a könyvtárvezető követelte, hogy Szauder Erzsébetnek a lehetőséget se adják meg a vizsgára. A csúf hajszának megvolt az eredménye. Szauder Erzsébet ellen fegyelmi eljárást is lefolytattak, melynek a Sipőcz Jenő polgármester aláírásával jegyzett „Véghatározat”-Ára. pontosan a Tanácsköztársaság kikiáltása második évfordulóján, 1921. március 21-én ütötte rá a pecsétet a polgármesteri hivatal. Érdemes ebből bővebben idézni. A végzés így foglalja össze a „tényállást”: „Szauder Erzsébet könyvtártisztet a proletárdiktatúra folyamán a 6. sz. fiók- könyvtárba helyezték át, ahol a proletárdiktatúra megszűntéig / működött. Terhelt a tanúk szerint . . . politikai természetű vitákba ritkán bocsátkozott. Bár általában a proletárdiktatúrát sem nem dicsérte, sem nem ócsárolta . . . hivatalnoktársaiban azt a hitet keltette, hogy ő a kommunizmus eszméivel rokonszenvez. Horváth Margit és Ehrlich Nina lényegében egybevágó vallomása szerint egy alkalommal, midőn utóbbi erős hangnemben bírálta Kun Béláék és Dienes László működését, terhelt őket felháborodással védelmébe vette . . . Magatartása folytán utóbb említett tanú (Ehrlich Nina) saját áthelyezését is szorgalmazta. . . Wesselényi Emilné (Enyvvári Paula) tanúvallomása szerint a Budai Könyvtár megnyitása alkalmából, mely éppen az ellenforradalom napjára volt kitűzve, a lövöldözések hallatára, midőn hivatalnoktársai ujjongtak, a terhelt fehér arccal szó nélkül állott és mikor kissé magához tért, azon sopánkodott, hogy a népbiztosok és Dienes László nem jöhetnek el a megnyitásra. Bor Dezső tanú- vallomásából is megállapítható, hogy terhelt . . . nemzetietlen irányban tartott kijelentést tett. . . Leskó Béla is megerősíti. . ., hogy terhelt Pikier Blankának és Szigeti Gabriellának... a fogházba egyet-mást behordott... A könyvtár vezetőjének és tanúknak egybehangzó vallomásából megállapítható, hogy terhelt a proletárdiktatúra alatt igen nagy ambitióval és szorgalommal dolgozott, annak bukása után azonban elkedvetlenedett ... Ez működésében is feltűnően megnyilvánult. . . bár utóbb megint szorgalmasan teljesítette kötelességét. . . Ehrlich Nina vallomásából kiderül, hogy midőn ő egy ’Világ proletárjai egyesüljetek !' feliratú kommunista kiáltványt tartalmazó füzetet a diktatúra után felháborodással megsemmisített, a terhelt ez ellen tiltakozott . . .”63 61 FSZEK Kvt.-tört. ír. Szauder Erzsébet iratai. 1920. márc. 5. «2 FSZEK Kvt.-tört. ír. Elleni. 1920. márc. 12. “3 FSZEK Kvt.-tört. ír. Szauder Erzsébet iratai. ;9
