A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár az ellenforradalom első éveiben
A „bűnügyi” akták között találunk mindenekelőtt két „delictum”-ot, „főbenjáró”, „perdöntő” bizonyítékot. Keltezése szerint az első „terhelő” irat Pikier Blankáé, melyben a következőket olvashatjuk: „A Fővárosi Népbiztosság felhatalmazza Pikier Blanka elvtársat, hogy a Szabó Ervin Könyvtár fiókjai részére szükséges helyiségek kijelölése céljából a VII—VIII. kerületben bármely épületet vagy épületrészt szabadon megtekinthessen. Felhívom a helyiség felügyeletével megbízott elvtársakat, hogy a népbiztosság jelen igazolványával ellátott megbízottját e működésében támogassák és mindenben kezére járjanak. Budapest, 1919. április 10-én. „Budapest Népbiztossága” körpecsétje dr. Dienes László fővárosi népbiztos”33 A másik „corpus delicti” Szigeti Gabriellára vonatkozik: „Igazolvány Szigeti Gabriella elvtárs 8 óra után is jogosult az utcán tartózkodni. Budapest, 1919. 6. 25. I. kér. Munkás és Katonai Forradalmi Tanács körpecsétje Olvashatatlan aláírás intézőbizottsági tag.”34 Ezek bizony nagyon „súlyos” bűnjelek lehettek, mert az egyre vastagodó aktacsomót mindvégig elkísérték. Időrendben a harmadik irat egy fehérterrorista jelentése: „Budapesti M. Kir. Államrendőrség. — 7. szám. — Jelentés. 1919. évi augusztus hó 8-án. — Jelentem, hogy Pikier Blanka (36 éves hajadon, lakik: Ménesi út 19. I. em.) mert a Kommunista társadalom egyik harcos katonája volt, továbbá a kommunista elveknek több tanú szerint ma is hangos hirdetője —, letartóztattuk. A nevezett Szigeti Gabriellával (szovjet tag és saját bevallása szerint is még mindig hirdette a kom. elveket) jó barátságot tartott fenn. Hivatalnoktársai szerint veszedelmes kom., ki a változott állapotokban sohasem fog megnyugodni. Tanúként kihallgatható a Szabó Ervin Könyvtár .. . tisztviselői. A mellékelt igazolványok is bizonyítják, hogy Pikier és Szigeti szoros barátságot tartottak fenn . . .”35 A jelentés túloldalán piros ceruzával feltűnően jelezték : „őrizetes”, tintával pedig a következő feljegyzést tették: „bentnevezett a Gyűjtőfogházba kísértetett át. Bp. 1919. aug. 11.” A következő napon, 1919. augusztus 9-én egy Véber János nevezetű detektív újabb feljelentést készített, nyilván a már időközben eszközölt kihallgatás anyagát is felhasználva: „Jelentés. — 1919. évi augusztus hó 9-én. Jelentem, hogy Pikier Blanka és Szigeti Gabriella ellen a puhatolást megejtettem, melynek során megállapítottam, hogy mind a két nő veszedelmes bolseviki, különösen Szigeti Gabriella, aki még jelenleg is erősen hangoztatta kommunista érzelmeit. — Ők mindenütt, amerre csak jártak, mindenkinek a bolseviki eszmét hirdették, híveket is igyekeztek gyűjteni, akikkel pedig egy hivatalban volt azokat egyenesen terrorizálta, kényszerítette őket a kommunista elv meg- szívielésére, amennyiben főbizami állásuk volt. — Véber János detektív, — látta Antal csoportvezető. ”36 83 Fővárosi Levéltár; Bp.-i Kir. Ügyészség IV./13/558/1919. 34 Uo. 85 Uo. A fogalmazási hibák az eredetiben. 38 Uo. A fogalmazási hibák az eredetiben. 71
