A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960

Horváthné Varsányi Lívia: A statisztika szerepe a kerületi könyvtárak munkájában

bizonyos aránytalanságait a további szerzeményezés pótolta, pl. a természettudományos müvek esetében. Az állományelemzés tanulságait leginkább egy újabb elemzés adataival való összehasonlítás tárhatná fel.

A kölcsönzőkkel való foglalkozás idejét 100 olvasó esetében vizsgáltuk meg. Az eredmény azt mutatta, hogy egy olvasóval a kölcsönzés idejét számítva, átlag 4 percig foglalkoztunk. (A visszavétel átlag 2 percet vesz igénybe.) 100 olvasó esetében az időfelhasználás a következőképpen oszlott meg:

10

percig

7

olvasóval foglalkoztunk

8

'>1

1

11

7

11

2

11

11

6

11

6

11

11

5

n

16

11

4

11

24

11

11

3

11

19

11

11

2

1 1

24

11

11

1

11

1

11

11

Ezek a számok természetesen nagyon sokféle tényezőtől függnek. Nem mindig a könyvek kiválasztása jelenti a maximális időt, hanem azok a beszélgetések, amelyek az egyes olvasókkal való foglalkozás, elengedhetetlen részei. így a József Attila olvasómozgalom propagálása, az új beiratkozok tájékoztatása a könyvtár használatáról, „A mi könyveink” katalógus ajánlása, stb. — mind időbe és energiába kerül, amit csak legfeljebb egyszeri felmérésekkel lehet, szinte kuriózumként érzékeltetni.

A statisztikának az a feladata, hogy felmérje azokat a lehetőségeket, amelyek az olvasót könnyebben kielégíthetik és ami által a könyvtáros idejének nagyobb részét a manuális és adminisztrációs munkák helyett az olvasókkal való beszélgetésre, könyv-ajánlásra fordíthatja. Itt kell utalnunk arra a jelenleg is ható tényezőre, mely szerint a 8-as könyvtárban az olvasók 48%-a a könyvtárosra bízza a könyvek kiválasztását és csak 14% választ önállóan a kirakatból. Érdemes volna számszerűen feltárni az új nyomtatott katalógus előnyeit a könyvtáros tehermentesítése szempontjából. A továbbiakban, ha erre a tárgyi feltételeket biztosítani tudjuk, nagyobb méretű válogató polc felállítását tervezzük, ami az olvasókat az állományban való önálló kiigazodásra nevelné, a könyvtárosokat pedig a magasabb színvonalú ajánló munka számára tehermentesítené.

A könyvtárosok túlterheltségéből a könyvtári adminisztráció lecsökkentésének igénye is következik. Ezek közül már a naptári évre való beiratkozással járó többletmunka problémája is megoldódott, s ezáltal a naprakész beiratkozási statisztika is lehetővé vált. A leltározási munka racionalizálása jelenleg folyik. A napi statisztika elvégzésének mai módszere azonban továbbra is másra fordítható időt és energiát követelő munka marad, ha nem törekszünk mielőbbi egyszerűsítésére. Ahogy a statisztikai jelentések tárgyidőszaka is egyre bővül (havi, negyedévi majd félévi) éppen a központi összesítés felesleges adathalmazának csökkentésére, úgy volna lehetőség a kerületi könyvtárak szépirodalmi és szak szerinti kötetforgalmi statisztikáját időben hetenként 2—3-szorra, vagy havonta egy hétre csökkenteni, a napi olvasó- és kötetforgalom leszámolása mellett. Az így nyert adatok a kötetforgalom minőségi arányát, a nagy számok törvénye alapján, változatlanul érzékeltethetnék. Továbbra is meggyőződésünk, hogy ez a megoldás addig is egyszerűsítené a statisztikai munkát, amíg — remélhetőleg belátható időn belül — megvalósul az elektronikus adatgyűjtés rendszere.

Ezzel a módszerrel a statisztika megszűnne csak fárasztó, időt rabló, feleslegesnek látszó munka lenni és ezáltal még inkább előtérbe kerülhetne eredményeinket és hibáinkat feltáró jelentősége.

Horváthné Varsányi Lívia

183