A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Kondorosi Sándor: Az évenkénti könyvtárrevízió problémái
hatósabb és gondosabb védelme. A könyvtárosok egyre jobban felismerték az évenkénti revíziós tennivalók fontosságát és szükségét. Ennek ellenére még ma is fel-felvetődik a könyvtárak időközi revíziójának és ezzel kapcsolatos nyári szüneteltetésének szükségessége körüli vita. Vannak, akik lebecsülik fontosságát, kétségbe vonják célszerűségét. Nevezték már feudális maradványnak is, amely a könyvtárosok kényelmét, nyári pihenését szolgálja, nem pedig a könyvtári követelmények teszik szükségessé. Az ilyen véleményeket megcáfolják a tények. A szocialista könyvtárakkal szemben egyre fokozódó követelmények, valamint az ismertetett kritikai tapasztalatok is csak a revíziós szüneteltetés mellett dönthetik el ezt a vitát. A kultúrforradalomban a szocialista könyvtár célja megváltozott, feladatai megsokasodtak. A megnövekedett forgalom, az egymást követő bibliográfiai kiadványok készítése, különböző kiállítások egymást érő rendezése, a feldolgozó osztály folytonos összehasonlító munkája és nem utolsó sorban a tájékoztató (reference) szolgálatnak az a törekvése, hogy a kutatók, keresők kéréseit minden esetben kielégítően teljesítse stb., egyre jobban növelik a könyvek forgási sebességét, a gyűjtemények használatát. A megnövekedett forgalom pedig a raktárakban rendetlenséget, számrendi hibákat idéz elő. Ezt még növelik azok a hibák, amelyek a raktári jelzetek lekopása miatt keletkeznek, valamint azok, amelyeket helytelen könyv-elrakások idéznek elő. Ezeknek a hibáknak megfelelő helyesbítésére, a könyvállomány kellő rendbehozására forgalom közben nincs lehetőség. Meggyőződésünk szerint vita tárgyát csak az képezheti, hogy az egyes könyvtárak az évi revíziós szüneteltetést milyen időpontra tegyék. A Szabó Ervin Könyvtár azért ragaszkodik a nyári, júliusi vagy augusztusi revíziós szünethez, mert forgalma ezekben a hónapokban a legkisebb. Az iskolákban nincs tanítás, s más intézményekben is mérsékeltebb a munkatempó, hiszen a dolgozók zöme ebben az időben megy szabadságra. Mindenesetre könyvtáranként különböző szempontok lehetnek e tekintetben döntőek. Az egyes könyvtárak profilja, jellege, rendeltetése, vagy más adottságai szabhatnak e tekintetben irányelveket. Szerintünk az „uborkaszezon” a legalkalmasabb idő, amikor egy hónapra lemondhatunk a nyitvatartásról, a könyvkölcsönzésről, az általános rendezés, az állományrevízió és a nagy- takarítás érdekében, hogy ezzel egy-egy évre biztosíthassuk a jobb, a zavartalan és folyamatos közönségszolgálatot. Természetesen a szünet alatt sem zárkózhatik be teljesen a könytár intézmények, kutatók könyvtári szolgáltatásai elől. Kívánságaikat ekkor is teljesíteni kell. A Szabó Ervin Könyvtár ezt eddig is megtette. A kivételes kérések teljesítése a szünetek ideje alatt is „tekintélyes” forgalmat mutat. Minden évben biztosítottuk a visszahozott könyvek zavartalan átvételének lehetőségét, s erre naponta megfelelő időt és munkaerőt állítottunk be. Gondoskodtunk arról is, hogy a könyvtári dolgozók szabadságának beütemezése a revíziós feladatok és a szünet után meginduló forgalom követelményeinek egyaránt megfeleljen. A felszabadulás óta egyre tervszerűbben készíthetjük elő az évi revíziós szünetek programját. Ezek kétirányúak. Egyrészt a múltból ránkmaradt rendellenességek felszámolására, másrészt a forgalom velejárójaként keletkező hibák, hiányosságok, rendetlenségek kiküszöbölésére irányulnak. A tennivalókat fontossági sorrendben évekre elosztva ütemeztük be. Viták csak a sürgősségi sorrend megállapításánál merültek fel, mert a múlt hagyatékának a felszámolása szinte minden területet érintett és sürgetővé vált. így például a raktárrendi és a katalógusproblémák egész sora, valamint az első és második világháború által okozott rendellenességek folytán szükségessé vált raktármozgatások, Költöztetések, átforgatások, mind-mind sürgős megoldást követeltek. A múlt hagyatéka mellett, a felszabadulás után is keletkeztek rendkívüli feladatok, amelyeket a beütemezett évi revíziós munkák mellett, ill. azon felül kellett elvégezni. Például, a felszabadulás után a Szabó Ervin Könyvtár is gyűjtőhelye volt a defasizált könyveknek. Helyet kapott, a gróf Károlyi-féle fóti könyvtár nagymennyiségű könyvanyaga is. Több mint 200 000 kötet gyűlt össze ömlesztett állapotban. Ezeknek rendezése érdekében elegendő férőhelyről kellett gondoskodni, amit csak a könyvraktár élő anyagának jelentős mérvű 167
