A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Drechsler Ágnes: Kiegészítő katalógusok a kerületi könyvtárakban
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi hálózatában a két — a betű- és szakrendes — alapkatalógus általában megtalálható. Ezek azonban nem szabályszerűek és nem egyöntetűek. 1952-ben az Állami Könyvterjesztő Vállalat kollektor osztálya átvette a kerületi könyvtárak könyvekkel és kartotékokkal való ellátását. Ez időtől fogva a könyvtárak minden új könyv beszerzésénél a Kollektor által forgalomba hozott nyomtatott katalóguscédulákat használják fel, amelyeken az Országos Széchényi Könyvtár végzi a címfelvételezést és az osztályozást. A régi szakkatalógusok és az új nyomtatott katalóguscédulák jelzetelése között fennálló különbségeket és egyéb egyenetlenségeket a kerületi könyvtárakban néhány év előtt elvégzett átszakozási munka általában kiküszöbölte, a katalógusokat egységesebbé tette. Lényegében azonban igazi szakkatalógusunk még ma sincsen. Egy-egy művet általában csak egy helyen sorolnak be a szakkatalógusba, még ha több szakot is érint. A szak- katalógus egy-egy szakon belül alapjában véve maga is betűrendes katalógus arculatát mutatja. (Pl. Benedek Marcell Shakespeare tanulmányát csak а В betűnél találhatjuk meg.) Nem feladatunk azonban itt, hogy az alapkatalógusok állapotát elemezzük könytáraink- ban; a továbbiakban — megfelelően csoportosítva — az egyes kiegészítő katalógus-típusokkal foglalkozunk. A lbum- katalógusok 1960-ban a Központ propaganda osztálya kísérlet céljából néhány időszerű témakörben albumalakú annotációs katalógusokat sokszorosíttatott a kerületi könyvtárak olvasószolgálati munkájának megkönnyítésére. A tapasztalatok alapján, amelyek e kísérletek eredményességét bizonyítják — az osztály újabb hasonló jellegű katalógusok szerkesztésére készül. Elsőnek a felszabadulásunk irodalmát ismertető válogatás jelent meg 1945 április 4-e 15. évfordulója alkalmából. Ezzel kapcsolatban itt most a 10-es számú könyvtár tapasztalatairól teszünk néhány észrevételt. Jelentős segítőtárssá vált az album az érettségizők és irodalomszakos egyetemisták számára, akiknél ez a téma részint tételként szerepelt, részint megírás előtt álló tanulmányokhoz volt szükséges, és sehol ehhez hasonló átfogó forrásmunkára nem akadtak. Az album annotációi megkönnyítették az ajánlást az e témakörben járatlanabb olvasók körében. A könyvtárosok feljegyzést vezettek arról, hogy az album könyveit kik és milyen mértékben kölcsönzik, s örvendetes jelenségként tapasztalhatták, hogy ennek hatására több éve elfelejtett könyvek kerültek be ismét a könyvtár vérkeringésébe. Ennek a jelenségnek a figyelembevételével készítette el a propaganda osztály az „Elfelejtett könyvek, amelyeket érdemes elolvasni” című röplapbibliográfiát, „A József Atilla olvasómozgalom könyvei” és az „írók, nagy gondolkodók a vallásról” című összeállításokat. Mint egyéni kezdeményezést, az újpesti, 28-as számú könyvtár képes albumkatalógusait említjük meg. Mint közismert propagandaeszközt főképpen gyermekkönyvtárakban már régóta alkalmazzák, de itt a felnőtt kölcsönző-részlegben vált a szabad-polc kitűnő segítőjévé. A Kalandos regények feliratú album В betűjénél a következő könyvekkel találkoztunk: Bogáti Péter: A Hóvirág másodkormányosa jelenti... színes borítólap, ugyanazon az oldalon olvashatjuk Barát Endre: Vihar a tengeren című könyve borítólapján található rövid ismertetést, s láthatjuk Berger: Az örök tavasz szigetén, Bates: A Jacaranda-fa, Bojer: Az utolsó viking című művek borítólapjainak egy-egy részletét. — Kifejezetten kalandos könyveken kívül tartalmaz az album humoros, szatirikus irodalmat is, — kérdés, hogy ez a szempont helyes-e. A Mesél a múlt című albumban történelmi, irodalmi és zenei tárgyú regényes életrajzokat és háborús irodalmat találhatunk. Pl. Aradi Nóra: 100 kép a magyar történelemből Balzac: Huhogok Bates: Jó széllel francia partra Bókay János: Bohémek és pillangók (Puccini élete) Feuchtwanger: Goya Mészöly Gedeon: Földiekkel játszó... (Csokonai élete) Novikov—Priboj : Csuzima 143
