A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960

Király Lászlóné: A kerületi könyvtárak gyermekkönyvállományáról és olvasószolgálatáról

Az állománycsoportok szegényessége azért volt szembeötlő, mert nemcsak hogy kevés könyv jutott egy-egy csoportra, de bennük a választék is nagyon kicsi volt. Pl. a 8—9 százaléknyi mozgalmi anyagot mindössze 8—10 féle mű tette ki, az 1,1 százalék művészeti könyvcsoportot pedig 2—3 féle mű. A természettudományos és technikai művek csoportja viszonylag kiemelkedik ugyan a többi közül, de ez a két állománycsoport sem volt kielégítő, ugyanis sok eléggé unalmas, gyakran elavult könyvet is foglalt magában, a gyermekek érdeklődésével és a technika fejlődésével nem állt arányban. A technikai és művészeti szakcsoport javítása érdekében a kerületi könyvtárak osztálya ajánlójegyzéket adott a könyvtáraknak. A jegyzéken főleg olyan kiadványok szerepeltek, melyek—tekintettel arra, hogy nem a Móra Ferenc Könyvkiadó adta ki — elkerülték a könyvtárosok figyelmét és nem vásárolták meg azokat a gyermekkönyvtárak számára. (Pl. Az űrhajózás Bp. 1957. Gondolat) Az egyes szakmai előadásokon, pl. „A politechnikai oktatás segítése a könyvtárban” címűn az előadó a témakör rel kapcsolatos könyveket ajánlott (pl. Jesch—Taraba: Hová kössem? ,Bihari: A kis háziszerelő stb.) A rendszeres szerzeményezési tanácsadó-értekezleteken pedig a könyveket ismertetők külön felhívták a figyelmet ha egy-egy könyv, bár nem ifjú:ági kiadvány, megfelel a gyermekkönyvtárak számára is.

Az utóbbi két esztendőben, különösen 1960-ban a Móra Ferenc Könyvkiadó gazdagabb könyvtermése is mindinkább lehetővé tette a gyermekkönyvanyag fejlesztését. Megjelent a rendkívül hasznos Búvár sorozat, a „A mi világunk” c. gyermekenciklopédia és több más fontos ismeretterjesztő mű.

1960-ban újabb könyvtárak végeztek állományelemzést. Számadataik szerint a gyermekkönyvállomány csoportjainak hiányossága már nem olyan nagy, mint az előző évben elemzést végzett könyvtárakban. Megjegyezzük azonban, hogy a könyvek számának emelkedésével nincs arányban a művek számának emelkedése. Sokszor az 1—2 %-os javulás csak számszerűleg kevés művel való gazdagodást jelent. Pl. a művészeti anyag szegényességét már az is javította, hogy a könyvtárak megvásárolták a Móra Ferenc Könyvkiadó kiadásában megjelent Artner: Ismerkedés a művészettel c. könyvet 4—5 példányban. Ez tulajdonképpen csak 1 féle művel gazdagította az állományt. Erősebben gazdagodott a történelmi, a kalandos és fantasztikus regények csoportja, ugyanis több ilyen témájú kitűnő regény jelent meg az elmúlt esztendőben. Nem csoda tehát, ha az elemzést végzett könyvtárakban a kalandos és fantasztikus regények aránya magasabb (15—27 %) mint az előző évben állományeJemzést végzett könyvtárakban (13—14 %). Megjegyezzük: az összehasonlítás akkor lenne különösen erőteljes, ha a két évvel ezelőtt állományelemzést végzett könyvtárak megismételték volna munkájukat. Erre azonban a gyermekkönyvtárak nehéz személyzeti viszonyai miatt nem kerülhetett sor. Meg kellett elégednünk az újabb állományelemzések adataival, melyek szintén arra engednek következtetni, hogy az egyes állománycsoportoknál javulás mutatkozik. Az 1. sz. táblázat három könyvtár állománycsoportjait mutatja be. Nem változott az életrajzok aránya, alig bővíthettük a mozgalmi anyagot, pedig ez a két állománycsoport rendkívül fontos a gyermekek jellemfejlesztése szempontjából.

Az ismeretterjesztő irodalom aránya a gyermekkönyvállományon belül erősen megjavult. A hálózati átlag 12,6 %-ról 15 %-ra emelkedett, egyes könyvtárakban pedig az ismeretterjesztő irodalom 20 % felett van. A legutóbb állományelemzést végzett három könyvtár ismeretterjesztő százalékaránya 18—28 %. Az ismeretterjesztő irodalomban a legváltozatosabb a természettudományos és technikai állomány. Ezt a két állománycsoportot különösen javította a Búvár sorozat megjelentetése és a Táncsics Könyvkiadó Kis technikus könyvtár sorozata.

Figyelemreméltó az új önálló gyermekkönyvtár (2. sz. Gyermekkönyvtár, Sallai Imre u.) anyagának összetétele. Az új könyvtár igyekezett kiküszöbölni azokat a hiányosságokat, melyeket az állományelemzés munkája feltárt. Az állománycsoportok céljuknak megfelelően egyenletesebben oszlanak meg, a könyvi ár alapjainak lerakásánál a lehetőségekhez képest tervszerűség mutatkozik. Hangsúlyoznunk kell, hogy a lehetőségek szerint, hiszen az új könyvtár könyvállományának összeállításában nehézségeket okozott egyes, régebben megjelent könyvek hiánya.

124