A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár az ellenforradalom első éveiben
Nem volt szerencsésebb a 2. számú (VII. kér. Almásy-téri) fiókkönyvtár sem: az ellen- forradalom eredetileg ezt egyszerűen be akarta szüntetni. Sipőcz Jenő még mint budapesti kormánybiztos értesülve arról, hogy a könyvtárépületen levő márványtábla azt hirdette: a gyűjteményt 1913 decemberében a Deák Ferenc szabadkőműves páholy hívta életre, a VII. kerületi kapitánysággal 1920 május 28-én bezáratta és lepecséltette az épületet. — A szabadkőműves szó épp olyan vörös posztó volt az ellenforradalom szemében, mint a „bolsevik! ”. — Kremmer nagynehezen tisztázta a félreértést: egy „nemzeti szempontok szerint” megtisztogatott városi könyvtári fiókról van szó — bizonyította. A rendőrség végül feloldotta a zárlatot. Röviddel később kiderült, hogy a gazdátlan könyvtárba betörtek, minden értéket — a könyvek kivételével — elhurcoltak. — 1923 decemberében került volna sor a 2. számú fiók fennállása 10. évfordulójának megünneplésére. Ki gondolt ekkor a magyar könyvtártörténetben új periódust nyitó esemény felidézésére? — A radikális polgári „Világ” című napilap munkatársa egyedül vágott neki, hogy emlékcikket írjon. A lap 1923. november 14-iki számában a könyvtár látogatásakor szerzett tapasztalatait így foglalta össze: „Egy pusztuló könyvtár ... A magános házikó sárga faláról nagy darabokban mállik a vakolat. . . Betört ablakait nem látják el üveggel, a lemállott falat kőműves nem vakolja, a tető lehullott cserepeit sem pótolják ... a könyvtár egyik könyvállványát kiürítették: és a polcokra tüzelőfát raktak, a nagyteremben nagy tömegben halmoztak fel szenet. . . legalább az idén nem fognak fázni, mondja a könyvtároskisasszony, a gázkályha oly rossz szagú, hogy néha a szédülés környékez ...” A 2. számú fiók forgalmi adatai is hasonlóan alakultak az l.-éhez: KÖTETFORGALOM 1919 1920 1921 1922 1923 50 658 27 534 37 524 30 798 34 143 Az ellenforradalom első évei tehát itt 33—45%-os hanyatlást okoztak. A 3. számú (X. kér. Százados úti) könyvtár sorsa az előbbieknél is tragikusabb: 1921. július 27-én „a barakképület rozogasága miatt” (1. Évkönyv 1921. p. 16.) egyszerűen lezárták. A városnak a legszükségesebb renoválásra „sem volt pénze”. — A betörések itt is hétköznapi eseménynek számítottak. A forgalom adatai: 1919 1920 1921 1922 1923 45 436 36 245 24 321 nem műkőnem műkődött dött Még alaposabban elintézta a „nemzeti megújhodás” a 4. számú (Hűvösvölgyi Diáktelep) fiókkönyvtárat, melynek forgalma 1919-ben még 5748 kötet volt. A következő évben a kötetforgalom 3134-re, 1921-ben 1409-re esett. Az 1922-es és 1923-as jelentésben a forgalom száma helyett ez áll: MEGSZŰNT. Végül még ennél is hamarabb utolérte a végzet az 5-ös (Állatkerti mozgó) könyvtárat. Itt az 1919-es forgalom 2290 kötet. 1920-tól 1923-ig viszont a következő mondat ismétlődik a jelentésekben: 102
