A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1960
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár az ellenforradalom első éveiben
új fiók megnyitására futotta a könyvtár erejéből: a 8-as számot nyert fiókkönyvtáréra Óbudán, a Kórház utcai iskolában. — 1923. szeptember 12-én nyitották meg 4000 kötetes állománnyal, s az év végéig 6 111 kötetes forgalmat bonyolítottak le. Négy és fél esztendő alatt — egyetlen fiókkönyvtár — ha ezt szembeállítjuk a Tanács- köztársaság négy és fél hónapos könyvtárpolitikájának eredményével, azzal, hogy a munkáshatalom szorongatott helyzetében is e rövid néhány hónap alatt két fiókkönyvtárt hívott életre — előttünk áll, mint cseppben a tenger, az ellenforradalom egész kultúrpolitikája, azaz, hogy ez mégsem volt minden: volt az ellenforradalomnak ebben az időszakban még egy könyvtári alkotása: az Óbudai Gázgyár munkáskönyvtára. — A Gázgyár vezérigazgatója Ripka Ferenc kezdeményezésére és a Gázgyár költségére a fővárosi könyvtár rendezte be 1921-1922-ben ezt a 4000 kötetes gyűjteményt az ellenforradalmi sajtó ünnepi orkánja mellett. 1922. május 25-én a kormány és a főváros képviselőinek egész udvartartása vonult ki a megnyitásra. Kiss Ferenc és Váradi Aranka, a Nemzeti Színház művészei szavaltak, „az állami és városi előkelőségek” közül ott reprezentáltak: Buzálh János és Folkusházy Alajos alpolgármesterek, Wolff Károly, Terstyánszky Kálmán államtitkárok, ott volt a város tűzoltófőparancsnoka, Brauer Szilárd is teljes díszben, a MÁV képviselői, miniszteri tanácsosok, a posta- és távirda küldöttsége, a Hangya vezérigazgatója stb. stb. — A meghívottakat különvonat vitte a gázgyárhoz. Az ünnep a Hiszekegy eléneklésével kezdődött, utána a Himnuszt énekelték. A megjelent méltóságok ünnepi beszéde után egy keresztényszocialista munkás mondott hálatelt beszédet. („Kultúrünnep az óbudai gázgyárban.” — „Szózat” 1922. máj. 27. ,„A főváros népkönyvtárt állított fel az óbudai gázgyárban” — „Nemzeti Üjság” 1922. máj. 27. stb./ Az ellenforradalom harmadik esztendejében nagy cécóval létrehoztak tehát egyetlen munkáskönyvtárt. Ennek a „nemeslelkű” akciónak az értékét különösen jól szemlélteti az, ha itt röviden emlékeztetünk arra: mit tett az 1919-es munkáshatalom a rendelkezésére álló 18 hét alatt. A Tanácsköztársaság ötödik hetében, pontosan 1919. április 22-én már összejöttek a nagyüzemek küldöttei, hogy a gyári munkáskönyvtárakról tárgyaljanak, az általuk kiküldött kérdőívekre 73 gyár válaszolt, 1919 júliusáig pedig egy egész sor nagyüzemben (Fegyver-, Ruggyanta-, Ericson, Fővárosi Villamosvasút stb. stb.) már a helyet, felszerelést is biztosították a megnyitandó könyvtáraknak. — Az augusztusban felülkerekedett ellen- forradalom mindennek ellenértékeként három év múlva létrehozott egyetlen — természetesen a fővárosi könyvtár „hazafias” szellemének megfelelő könyvtárat. A gázgyári könyvtár fejlesztését egy ideig Kremmerék intézték, s a forgalomról stb. az évi statisztikákban is beszámoltak, de azt maguk sem tekintették a fővárosi könyvtárrészének — a költségeket, személyzetet ugyanis a gázgyár biztosította. A fővárosi könyvtár fiókhálózatának mérlege pozitívumként csak a 8-as (óbudai) fiók megnyitását említhette. Nézzük meg, mi volt a másik serpenyőben, mi lett a sorsa a Szabó Ervin-i korszaktól örökölt 5 fióknak s a Tanácsköztársaság alatt megteremtett 6-os és 7-es könyvtáraknak? Az 1. számú (IV. kér. Királyi Pál utcai) könyvtár hányattatásával, kilakoltatásával, olvasótermének végleges elvesztésével a Wolff-párti mesterkedések ismertetése során foglalkoztunk. Kiegészítésül adjuk a fiók kötet forgalmát mutató beszédes számsort: KÖTETFORGALOM 1918 1 1919 1920 1921 1922 1923 133 250 137 075 100 974 86 736 77 611 119 966 A könyvtár kitessékelése, hurcolkodása 1921-ben zajlott, látjuk, hogy a következő évben mégis tovább süllyedt a forgalom mutatószáma. 101
