A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1959. évi jelentés
hirdetését és a legjobban sikerült rajzoknak kiállítás keretében történő bemutatása érdekében végzett fáradozásait.” Gyalmos János elvtárs, a Budapesti Fővárosi Tanács Vb. elnökhelyettese hasonlóképpen írt a plakátkiállításról: „Elismerésemet fejezem ki a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár valamennyi dolgozójának a Nemzetközi Plakátkiállítás sikeres megrendezéséért és munkájukhoz további sok szerencsét kívánok.” A „Magyar Tanácsköztársaság röplapjai” című bibliográfiát a Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya prémiummal jutalmazta. A könyvtár e politikai jellegű propagandamunkáját és általában kultúrmunkáját szoros kapcsolatban végzi a Párt illetékes szerveivel, mindenekelőtt a budapesti és kerületi pártbizottságokkal. E munkák végzése során a pártszervezetekkel való kapcsolataink állandóan javulnak. Hasonlóan jók a könyvtár kapcsolatai felettes szervével, a Fővárosi Tanács népművelési osztályával. A kerületi tanácsokkal ugyancsak állandóan javul a könyvtár viszonya; 1959-ben csaknem valamennyi kerületi tanács végrehajtóbizottsága rendszeresen foglalkozott a területén működő könyvtárakkal, tanácsülésein napirendre tűzte ügyeik megtárgyalását, részt vett a könyvtárak munkaértekezletein, közös rendezvényeket, irodalmi estéket rendezett a könyvtárakkal, s anyagilag támogatta azokat. Egyik kerületi tanács — a IX. kerületi — „Könyvtári napok” rendezésével segítette a könyvtár olvasópropagandáját stb. A könyvtár ugyanakkor mind a pártszerveknek, mind a tanácsi szerveknek sorozatos tájékoztatást nyújtott egyes politikai események, mozgalmi ünnepek alkalmával a helyi történelmi eseményekről stb. Bibliográfiánk — például a „Budapest a Tanács- köztársaság idején az egykorú sajtó tükrében”, vagy a „Budapest munkásmozgalma 1919— 1945” című kiadványunk — az ismertetett adatokat kerületenként felbontva is közük a helyi felhasználás céljára. Hasonlóképpen jók a kapcsolataink a KISZ-szel is. A tanács- köztársaság szavalóversenyt a KISZ budapesti bizottságával együtt rendeztük. „A magyar nép szabadságáért” című bibliográfia az ifjúmunkás-hősök népszerűsítését célozza; a könyvtár támogatást nyújt a KISZ József Attila-olvasómozgalom kiszélesítéséhez stb. A szak- szervezetekkel való kapcsolatunk azonban nem kielégítő — különösen a SZOT könyvtári osztályával nem az — és évek óta való kezdeményezéseink a szakszervezeti (üzemi) könyvtárak támogatása érdekében azért nem tudnak teljes eredménnyel kibontakozni. A pártszervekkel és felettes hivatali szerveinkkel való kapcsolatunk közvetlenségét mutatják a részükről a könyvtárban tett látogatások: így Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Vezetősége tudományos és kultúrális osztályának vezetője és Gombos Károly elvtárs az osztály munkatársa, Szekeres Pál elvtárs a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztályának vezetője, Kelen Béla elvtárs az MSzMP budapesti bizottságának titkára és Baranyai Ferenc elvtárs a pártbizottság kultúrális osztályának munkatársa, Gyalmos János elvtárs a Fővárosi Tanács Vb. elnökhelyettese, Moharos József elvtárs, a tanács népművelési osztályának vezetője stb. látogattak el könyvtárunkba. A könyvtár politikai vonatkozású eseményei közé tartozik még, hogy a beszámoló évében névadónk, Szabó Ervin hamvait a Farkasréti temetőből átvitték a Kerepesi temető munkásmozgalmi Pantheonjába, a magyar forradalmárok díszsírhelyére. A beszámoló időszakában könyvtárunk több jelentékeny közvetlen könyvtári feladatot valósított meg, illetve végezte el annak 1959-ben esedékes részét. Mindenekelőtt a „Budapest története” c. bibliográfia munkálatait kell megemlíteni. A hatalmas, hat kötetes bibliográfiának 100 000 annotált felvétele készült el 1954 óta. A terv szerint 1961-től sorozatosan előkészítjük nyomdai kiadását e bibliográfiának, amelyhez hasonló nagyarányú várostörténeti bibliográfia nemzetközi vonatkozásban is példa nélkül áll. A könyvtárhálózat katalógusrendszerének továbbfejlesztése érdekében a beszámoló évében több területen folyt nagyobbmérvű munka. így a Központi Címjegyzék szerkesztése folyamatosan történt a legnagyobb kerületi könyvtárak könyvanyaga alapján a központban. A munka méreteire jellemző, hogy 168 430 lekeresés, 16 904 címgépelés, 17 690 betűrendbe sorolás folyt annak keretében. 1959-ben nagyrészt elkészült a tematikus gyermekkata54
