A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1958. évi jelentése - II. Kerületi könyvtárak
ban 12,5 négyzetkilométer területre jut egy kerületi könyvtár és egy könyvtárra 41 600 fővárosi lakos esik. Ugyanakkor a hálózati könyvállományból ezer 6 éven felüli lakosra 488 könyv esik. Ezek a könyvtár fő adatai a fővárosi lakosság könyvvel való ellátásával kapcsolatban. Az arányszámok azonban nem egyenletesen szerepelnek az egyes kerületekben. A beszámoló évében is bebizonyosodott az a korábban már megállapított tény, hogy az egyes kerületi könyvtárak könyvvel való ellátottsága és a beiratkozott olvasók száma között pozitív összefüggés van. Általában azokban a kerületekben a legnagyobb a beiratkozott olvasók aránya a lakossághoz, amelyekben a legjobb a lakosság könyvellátása. Ha a budapesti átlagszámnál, (1000 lakosra 488 kötet) előnyösebb 10 kerület adatait vesszük, az 1000 lakosra jutó könyvek átlagszáma 668 db és a beiratkozott olvasók aránya 8,4%; a budapesti átlagnál hátrányosabb képet mutató 12 kerület adatai szerint ezekben 1000 lakosra átlagosan csak 394 kötet könyv esik s itt a beiratkozott olvasók aránya 5,7%. Természetesen a könyvtári forgalomnak egyéb tényezői is vannak, mint a könyvvel való ellátás (pl. üzemi könyvtárak jelenléte, vagy hiánya, a lakosság különböző kulturális igényei, a könyvtárosok eltérő propagandamunkája stb.) s ezért nem minden kerületben egyenesen arányos a könyvellátás és a beiratkozott olvasók száma. Nem kétséges azonban — s ezt a fenti átlagszámok bizonyítják —, hogy azonos egyéb feltételek mellett a két tényező közötti egyenes arányú összefüggés mutatkozik. Jellemző erre, hogy az I. kerületben, ahol 1000 olvasóra 1080 kötet könyv jut, a 6 éven felüli lakosság 11,7 %-a és a gyermeklakosság 28,4%-a a beiratkozott olvasó. Á II. kerületben, ahol ezer lakosra csupán 254 kötet esik, a felnőtt lakosságnak csupán 4,1 %-a, a gyermeklakosságnak pedig 4,5%-a a könyvtár beiratkozott olvasója. A fenti táblázat mindenesetre rámutat az egységes könyvtárhálózat feladatára, amely abban is jelentkezik, hogy az egyes kerületek között a könyvtári szolgálatban mutatkozó kiugró eltéréseket — s különösen az egyes munkáskerületekben még ma is meglevő hiányokat — kiküszöbölje. A könyvtár 1957-ben kidolgozott fejlesztési terve, amelyet mai szűk lehetőségeink között is igyekszünk megvalósítani, éppen ezt a célt tűzi maga elé feladatul a könyvtárhálózat fejlesztése terén. Az egyes kerületek könyvvel való ellátása szempontjából bizonyos szerepet játszanak a könyvállomások is. A sajátkezelésű könyvállomások jelentősége nagyobb, mint a társadalmi kezelésűeké, mivel azok nagyobb könyvállománnyal rendelkeznek — a kerületi könyvtár állományából — és ott a hét bizonyos napján s órájában könyvtáros folytatja a kölcsönzést. Hátrányuk, hogy a kölcsönzés időtartama igen korlátozott, hiszen a könyvtáros a hét nagyobbik felében a kerületi könyvtárban tevékenykedik. Á társadalmi kezelésű könyvállomások jelentősége egészen csekély, mivel a rendelkezésükre álló néhány tucat könyv és a társadalmi munkában kölcsönző dolgozó nagyobb forgalom lebonyolítását képtelen ellátni. KÖNYVÁLLOMÁSOK ADATAI Sajátkezelésű Társadalmi kezelésű Év Kőnyvállo- más száma Könyvállománya Könyvállomás száma Könyvállománya 1957 ........................................... 22 24 231 41 2 901 1958 .......................................... 1 7 26 287 21 2 084 A sajátkezelésű könyvállomások száma ugyan csökkent, azonban a rendelkezésükre álló könyvállomány növekedett, s így az 1957-ben egy könyvállomásra jutó 1 101 könyv helyett 1958-ban 1 547 könyvvel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy erősödnek saját kezelésű könyvállomásaink, s az elmúlt évben csak azok szűntek meg, amelyek forgalma cse30
