A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959

Bikácsi Lászlóné: Gyermekkönyvtáraink néhány problémája

Kerületi Könyvtárak Osztályának meg kell találnia az együttműködés útját az országos iskolai hálózattal, hogy feladataikat koordinálhassák.

3. Szorosabb kapcsolatot kell teremteni a Móra Ferenc Könyvkiadóval, hogy az ifjúsági könyvkiadás nagyobb segítséget nyújthasson a könyvtáraknak. Az elmúlt esztendőkben a könyvkiadás nagymértékben segítette könyvtárainkat, különösen a meséskönyvekkel való ellátás területén, a legkisebbeknek való jó verseskönyvek megjelentetésével és néhány színvonalas ifjúsági regény kibocsátásával. A könyvállomány elemző vizsgálata azonban számos olyan hiányosságra mutat rá, melynek kiküszöbölése a könyvkiadás sürgős feladata. Nincsenek megfelelő számú 10—14 éves fiatalnak való regények, életrajzok, íitleírások, hiányzanak az érdekes, a mozgalmi élettel foglalkozó könyvek, szovjet pionírok életéről szóló regények, gyermekek számára írt sport- és játékoskönyvek. (A könyvállomány elemző vizsgálatáról és hiányosságainak részletezéséről külön tanulmányban lesz szó.) Az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvrendelési jegyzékei tanúsítják, hogy a gyermekkönyvek vásárlására megszabott keretet könyvtárosaink csak a legnagyobb körültekintéssel és sokszor csak a példányszám emelésével tudják felhasználni. A könyvkiadás hibája az is, hogy a jól sikerült és régen várt gyermekkönyvek példányszámát alacsonyra szabja s ezért a könyvtárak nem kapják meg a kért mennyiséget. A könyvtárak a megfelelő anyagi ellátottság mellett csak a gyermekkönyvkiadás változatossá tétele által tudják kielégíteni fiatal olvasóikat.

4. A gyermekkönyvállomány mennyiségi és minőségi elemző vizsgálata szintén sürgős feladat. Csak ennek alapján lehet a könyvállomány példányszám szerinti és minőségi, valamint összetételének kijavítása, ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy az elhasznált, esztétikailag kifogásolható könyveket fokozatosan ki kell cserélni. Ezzel a feladattal párhuzamosan az ÁKV jegyzékek alapján ellenőrizni kell a gyermekkönyvállomány könyvtárankénti egyenletes fejlesztését. A kötelező olvasmányokkal való gondosabb gazdálkodás érdekében be kell vezetni gyermek- részlegeinkbe is az előjegyzést.

5. Budapest külső munkás- és parasztlakta kerületeiben saját olvasói összlétszámához viszonyítva legmagasabb arányszámban szerepelnek a gyermekolvasók. Ezekben a könyvtárakban kell elsősorban a gyermekkönyvállományt javítani és ezekben a kerületekben szükséges annak vizsgálata, hogy vajon újabb közművelődési könyvtár s azon belül gyermekrészleg megnyitására van-e igény.

6. Azokban a könyvtárakban, ahol a gyermekolvasók létszáma jelentősen csökkent, a létszámhullámzás okainak vizsgálata szempontjai alapján kell megnéznünk az adott könyvtár helyzetét, létszámviszonyait, a gyermekekkel való foglalkozásra fordított időt, a könyvállomány arányát, az olvasószervezési munkát és segítséget adnunk a kérdéses gyermekkönyvtár funkciója teljesítéséhez.

7. Fontos feladat annak vizsgálata, hogy a gyermekolvasók arányához viszonyítva milyen magas a perlés, térítés és késedelmi díjak aránya. Vajon nem magasabb-e, mint a felnőtt olvasóknál. Felvetődik az is, hogy indokolt-e a gyermekektől ugyanannyi késedelmi díj szedése, mint a felnőttektől. Foglalkoznunk kell azzal a példával is, melyet a Szovjetunió gyermekkönyvtáraiban alkalmaznak, ti. hogy az első felszólítás után visszahozott könyvekért nem számítanak késedelmi díjat. A könyvtárakat figyelmeztetni kell, hogy ahol nincs minden nap kölcsönzés a gyermekek számára, ott késedelmi díjat csak a kölcsönzési napok száma után szabad beszedni. Szükséges a kölcsönzési idő újabb felülvizsgálata is, ti. még mindig vannak könyvtárak, ahol a gyermekekre szánt kölcsönzési idő rövidsége miatt a szülők nem tudnak kapcsolatot teremteni a könyvtárral.

8. Az elmúlt években változatosságban, színben, tartalomban gazdagodtak a gyermekkönyvtári csoportos foglalkozások. A szokványos ankétokat, könyvismertetéseket dia- és filmvetítésekkel tették változatosabbá, igen sok könyvtár tartott érdekes és izgalmas irodalmi fejtörő versenyt, télapó ünnepséget, gyermeknapi foglalkozásokat, mesedélutánokat. Több helyen jól sikerült író és olvasók találkozását szervezték meg. Az iskolákkal való kapcsolat erősödése folytán a tananyag jobb megértése szempontjából iskolákban is tartottak ankétot, könyvismertetést, meghív174