A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Bikácsi Lászlóné: Gyermekkönyvtáraink néhány problémája
keink számára olyan rendkívül fontos életrajzi könyveket adjon ki, amelyek nevelő értéküknél fogva hasonlóak pl. Jakovlev: Amundsen-éhez. 2. À könyvigény kielégítése A könyvállomány elégtelensége és egyes könyvek alacsony példányszáma a másik tényezője a gyermekek elkedvetlenedésének és a könyvtárból való kimaradásának. A nem eléggé változatos könyvanyag és az alacsony példányszám szaporítja a ki nem elégített könyvkéréseket. A hálózat gyermekrészlegeiben összegyűjtött 157 konkrét eset közül az alábbiak voltak a leggyakoribbak, amikor a kért könyvet vagy a könyv rendkívüli keresettsége miatt, vagy a példányszám alacsony volta miatt nem kaphatta kézhez a gyermek. Pl. : Tíz esetnél gyakrabban kérték és nem kapták meg az alábbiakat: 18 könyvtárban Robin Hood 17 „ Gárdonyi: Láthatatlan ember 16 ,, Kästner: Két Lotti 11 „ Jókai: A kőszívű ember fiai 10 ,, Gárdonyi: Egri csillagok 10 ,, Komjáthy: Mondák könyve 10 „ Molnár: Pál-utcai fiúk 7 „ Cooper: Vadölő 7 „ Gergely: Szöszi 7 )t Verne: Észak Dél ellen 6 Beljaev: Kétéltű ember 6 >t Jürgen: Irokézek fia 6 Michaelis: Bibi 5 Andersen mesék 5 ;; Cooper: Üttörő 5 Dégh: Hegyi szellem 5 Dickens: Twist Olivér » 5 Ezeregyéjszaka meséi 5 Fehér Klára: Földrengések szigete 5 Verne: Sándor Mátyás (Az adatgyűjtés 1958 I. negyedében történt.) Ezekből a könyvekből vagy nagyon alacsony könyvtárainkban a példányszám, vagy pedig kötelező olvasmány lévén, igen erősen keresettek az ifjúság körében. A példányszám fontos tényező a kérések kielégítésénél. Pl. a Robin Hood-ból a közvéleménykutatás időszakában könyvtáraink legnagyobb részében csak egy vagy 0 példány állt a gyermekek rendelkezésére. Gárdonyi: Egri csillagok-ja azonban 5—34 példányban van meg s mégis a gyakran meg nem kapott könyvek között található. Ez és ehhez hasonló tapasztalatok felvetik gyermekkönyvtárainkban is az előjegyzés szükségességét. Gyakran kérnek a gyermekek olyan műveket is, amelyek nem a gyermekkönyvtár anyagába tartozók. Az ilyen kérések között szerepelt több könyvtárban Hasek: Svejk c. műve, Dumas: Gróf Monte Christo-ja, Hugo: Nyomorultak c. műve, Illyés: Fáklyaláng-ja, Wells: Láthatatlan ember-e, Stendhal : Vörös és fekete c. műve. Akadtak olyan kérések is, amelyeket a kért mű silánysága miatt nem kívántak könyvtárosaink kielégíteni. PL: Burrough: Tarzan. Az elmondottak azonban felvetik azt a kérdést is, hogy vajon helyesen tesszük-e, amikor határozottan megállapítjuk egy-egy műre, hogy az a felnőtt könyvtár anyaga. Nyilvánvaló, hogy egyes sokat olvasott, értelmileg fejlett gyermek kérését akkor is ki kell elégítenünk, ha úgy érezzük, helyesebb lenne, ha a könyvet esetleg egy-két év múlva olvasná el csak. (Dumas: Gróf Monte Christo, Hugo: Nyomorultak stb.) A könyvtárpedagógia nem ismerhet a művek meghatározásánál éles határvonalat, a korosztály merev elhatárolását, hiszen a könyvtáros nem korcsoportokul 69
