A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Pelejtei Tibor: Egy kerületi könyvtár tiz éve
EGY KERÜLETI KÖNYVTÁR TÍZ ÉVE Minden könyvtárnak, környezete területi és szellemi arculatának hatására, az évek hosszú során át kialakul, kifejlődik valamilyen jellegzetessége. Elsősorban az olvasók összetétele és differenciáltsága határozza meg a könyvtár különleges sajátosságát. Ezt a „sajátosságot” először is a könyvanyag tükrözi. Egy belvárosi könyvtár olvasóinak érdeklődési köre és így a könyvállománya — ha nem is oly nagy már az eltérés, mint pl. 10 évvel ezelőtt — de különbözik a peremvárosi könyvtárakétól. Ugyanúgy eltérő, még például a városi és a falusi könyvtárak állományának összetétele. A kül-kerületikönyvtárak olvasói olvasmányaikban főleg a mára és a holnapra keresik a választ. Ezért itt aránylag magasabb a mai írók és a szovjet írók könyveinek forgalma. De nemcsak a szép- irodalomé, hanem az általános ismeretterjesztőé is. Vagyis nagyobb az érdeklődés az alap- és középfokú ismeretterjesztő művek iránt. A külváros tudásra-szomjas munkása, háziasszonya, a jövő értelmisége a szórakozás mellett tanulni is akar. Bátran kérdez, bátran fordul felvilágosításért a könyvtároshoz. És ami a legjellemzőbb, hogy szinte feltétel nélkül elfogadja — könyvtárosának javaslatait, irányítását. Ezt veszi észre legelőször is az a könyvtáros, aki hosszabb ideig dolgozott belvárosi könyvtárban és most külterületre kerül. „Mennyivel könnyebb itt a kölcsönzési munka” — és mennyivel felelősségteljesebb ! A belterületen — fiók-hálózati szaknyelven mondva — több az úgynevezett „nehéz olvasó”. A peremvárosokban sok olyan kérdés vetődik fel, mely könyvtárpedagógiai szempontból is jelentős, mely alkalmat ad a könyvtárnak a minőségi munkára. Több az olyan olvasó, kinek irodalmi ízlését, világnézetét és szakmai tudását, — igazi könyvtári feladatként — tervszerűbb nevelő munkával segíthetjük elő. Arról, azt hiszem, nem szükséges külön is szólni, hogy miért fontos nekünk a munkásosztály kultúrális felemelkedésének a kérdése. Társadalomtudományi, elvi jelentőségét a M. Sz. M. P. Kultúrpolitikai irányelve is kifejezi és így segítséget ad gyakorlati munkánkhoz. Ezzel megértjük azt is, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vezetősége miért segíti jelenleg, és reméljük a jövőben még fokozottabban a munkáslakta kerületek könyvtárait. Az eddig elmondottakkal tulajdonképpen az angyalföldi 19. sz. kér. könyvtár jelentőségéről is szóltam. Melyek e könyvtár legfőbb sajátosságai? 1. A külterületre és így a könyvtárra is jellemző a sok munkás olvasó. Az összolvasók számának 22,5%-a munkás, 2,8% iparitanuló. (Meg kell említeni, hogy a 13% háztartásbeli és a 4% nyugdíjas is majdnem egészében munkáscsaládok részére kölcsönöz 1) 2. Jellegzetes a könnyebb és haladóbb könyvek kereslete, mely megszabja a könyvtár gyűjtőkörét és az állomány beszerzés munkáját. 3. Az olvasószolgálat intenzitása alaposabb. Az olvasókkal való foglalkozás lehetősége elmélyültebb és céltudatosabb munkát biztosít, mert több olvasónak egyedül a könyvtár ad művelődési lehetőséget. Akik a múlt rendszer „kultúrális öröksége” miatt most szeretnék pótolni, amit hibájukon kívül elmulasztottak. 4. A tudatosabb olvasószolgálati munka a könyvállomány szélesebbkörű feltárását is jelenti, ezért a Könyvtár munkájára jellemző a különböző ajánló katalógusok készítése és használata.
