A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Dobos Piroska: Az igénykutatás problémái és módszerei a közművelődési könyvtárakban
és foglalkozását is megjelölik. Néhány száz feljegyzés összegyűjtésekor már megközelítő képet lehet kapni egy-egy könyvtáros tartalmi munkájáról és összesítve általános képet is kaphatunk az igényekről és az igények kielégítésének módjáról. Ez a módszer eszerint mint ellenőrzési eszköz is beválhat. Az egyén fejlődését azonban nem kísérhetjük figyelemmel ilyen módon, mert a feljegyzéseket mindig más és más olvasóról készítettük el. Ha néhány év múlva az akkor elkészítendő cédulákat összevetjük a maiakkal, az általános igényfejlődéssel ugyan számot vethetünk majd, de az egyénekre vonatkozólag csak az elemző törzslapok tartalmazhatnak adatokat. Éppen ezért minden erővel el kell érni, hogy minél több helyen kezdjék el az elemző törzslapok vezetését. Van itt azonban egy veszély amire már a munka megkezdésekor figyelnünk kell. Eddig is és nyilván ezután is minden olyan munkát el tudunk végezni, és végeztetni, amit feltétlenül szükségesnek tartunk. Ilyen módon elérhetjük a törzslapok vezetését is. Tudnunk kell azonban, hogy maga a törzslapok vezetése még semmiféle problémát meg nem old. Már ma is néhány könyvtárban az ipari tanulók olvasását személyi lapokra vezetik. Ha tehát meg akarjuk vizsgálni, hogyan foglalkoznak az ipari tanulókkal, ennek könyvkölcsönzésben megmutatkozó hatását ezeken a helyeken lemérhetjük. A mi célunk azonban nem lehet csupán ennyi. El kell érni, hogy az a könyvtár, ahol végre a személyi lap vezetésére rászánták magukat, élvezzék ennek előnyeit is a kölcsönzés alkalmával. Ilyen módon megszűnhet az oly gyakran mechanikus könyvajánlás, hiszen a könyvtáros tudja, a feljegyzésekből látja, milyen utat tett meg az olvasó eddig, ennek az útnak ismeretében tudja a könyvtáros az olvasót tovább vezetni. A személyi lapot törzslappá kell fejleszteni, azaz az egyéni igénykutatás alkalmával feltárt anyag rögzítése után néhány szóval fel kell jegyezni azokat a körülményeket is, amelyek között az olvasó az újabb könyveket kikölcsönözte. Bizonyos idő után az olvasó fejlődésének olyan példájára látnánk bizonyítékokat e feljegyzésekből, amilyenekkel a régi munkásmozgalmi könyvtárak történetében találkozunk és amelyek olyan nagyon kívánatosak. Ezek a példák maguk is ösztönzően hatnának az olvasókra és könyvtárosokra. Az olvasókkal való egyéni foglalkozás általános módszerévé változhatna a személyi lap, illetőleg a törzslap rendszeres vezetése. A személyi, illetőleg törzslap rendszeres vezetése útján a legalaposabb képet kaphatnánk mind az egyéni igényekre, az igények kielégítésének módjára, mind az egyéni adatok összesítése útján az általános igényekre vonatkozóan. Ha erre képesek volnánk, már csak időnkénti általános olvasásfelméréssel és igénykutatással kellene az így egyénekre kialakított képet összehasonlítani ahhoz, hogy a valóságos igények és olvasás, valamint az általános színvonal összevetéséből a köz- művelődési könyvtárak előtt álló legfőbb feladatokra tudományos igényű következtetéseket vonhassunk lé. Összefoglalva: az igények kutatásának tömeges és egyéni módjai; a kérdőívek kibocsátása és feldolgozása; a könyvek forgási sebessége, a valóságos olvasás, az előjegyzés vizsgálata; az egyénekkel való elmélyült foglalkozás egyszeri rögzítése; az egyénekkel való foglalkozás törzslaprendszerű állandó vezetése segítené az MSZMP művelődéspolitikájának irányelveiben megszabott főfeladat eredményes teljesítését. Az egész munka szervezett irányítása, rendszerezése, a tapasztalatok kicserélése és elterjesztése megoldásra váró feladat éppenúgy, mint az olvasószolgálati munka dokumentációjának egységesítése, hiteles és egységes nyilvántartási rendszer az olvasói igényekről és az olvasói igények kielégítéséről egyaránt. Minderre múlhatatlanul szükségünk van, ha meg akarjuk kímélni magunkat az igények semmibevevését jelentő szektás túlzásoktól s ugyanakkor hiteles adatok birtokában akarunk harcolni — az eddiginél eredményesebben — az igények misztifikálásának, szolgai kielégítésének liberális képviselőivel szemben. Dobos Piroska IRODALOM A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikájának irányelvei. = Bp., Kossuth K. 1958. 42. lap. Dr. Drescher Pál: Mit olvas a Fővárosi Könyvtár közművelődési fiójkainak közönsége. Kulturális keresztmetszet. = A Fővárosi Könyvtár Évkönyve IV. 1934. 35—72. lap. Nagypál István: „Hivatalos könyvtárpolitika”. = Gondolat. 1936. 136—139. lap. Dr. Fort Sándor: Egy népkönyvtár nevelő munkája nőolvasói körében. = A Fővárosi Könyvtár Évkönyve VII. 1937. 133-147. lap. 142
