A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
Zoltán József: Különgyűjteményeink időszerű és távlati feladatai
A feltáró munka egyik további területe olyan budapesti eseménynaptár összeállítása, amely idő- és betűrendi elrendezésben tartalmazza fővárosunk múltjának nevezetesebb történéseit, eseményeit, évfordulóit — forrásmegjelöléssel. Az eseménynaptárt könyvtárunk távlati tervének első harmadában kívánjuk nyomtatásban is hozzáférhetővé tenni. Adósságlistánkon szerepel a budapesti helytörténeti lexikon összeállítása is, amely lexikális elrendezésben tartalmazza a Budapestre vonatkozó minden irányú ismeretanyagot, közművelődési szinten. A mintegy 50 ívre tervezett egykötetes mű, amely iránt a könyvkiadás részéről is komoly érdeklődés nyilvánult meg, szintén az elkövetkező évek során kerül munkatervünkbe. Szerves része lesz az a hézagpótló munka is, amely Budapest utcanév-anyagának feldolgozását tűzte ki célul és már befejezés előtt áll. Annak ellenére, hogy könyvkiadási politikánk az utóbbi években számos Budapesttel foglalkozó művet jelentetett meg, mindmáig hiányzik egy olyan reprezentatív album, amely fővárosunk múltjának öt évszázadát — a Schedel-krónikában megjelent első Buda-ábrázolástól — jeleníti meg, képzőművészeti alkotások: metszetek, grafikus ábrázolások, festmények a korszerű nyomda- technika legigényesebben kiállított reprodukcióin keresztül, finom műnyomó papíron, négynyelvű képmagyarázattal. Az egy ívnyi bevezető szöveget és a mintegy 20 ívre terjedő — köztül két ív színes reprodukciót tartalmazó — album megjelenését, a Képzőművészeti Alap kiadásában, szintén a későbbi évek során iktatjuk munkatervünkbe. Már 1959-től, a Budapesti Gyűjtemény régi, jó hagyományait felújítva, kiadványsorozatot indítunk meg „Tanulmányok Budapest történetéből” címmel, amelyben munkatársainknak adunk alkalmat kutatómunkájuk eredményeinek publikálására. Megfelelő személyzeti és pénzügyi adottságok esetén periodika szerkesztésére és kiadására is vállalkozhatunk 15 éves távlati tervünk utolsó harmadában. Ezt a hatalmas munkatervet, amelynek csak egyes fontosabb pontjait tudtuk a fentiekben felsorolni és amelynek teljesítése hatalmas fejlődés körvonalait villantja fel, természetesen csak megfelelő számú és magas színvonalú képzettséggel rendelkező gárda képes teljesíteni. Tudatában kell lennünk annak, hogy Budapesti Gyűjteményünk a 15 éves terv utolsó szakaszában mintegy 350—400 000 könyvtári egységet: egy önmagában véve is lenyűgözően hatalmas könyvtárat fog jelenteni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtáron belül, amely a könyvtári munka minden ágazatát foglalkoztatja: szerzeményező, feldolgozó, tájékoztató, propaganda és széles skálájú feltáró munka éppúgy munkakörébe vág, mint a módszertani munkálkodás, hiszen a Gyűjtemény megtisztelő feladatának tartja, hogy évtizedes tapasztalatait országos viszonylatban is gyümölcsöztesse a helytörténeti kutatással, gyűjtéssel egyre intenzívebben foglalkozó megyei és városi könyvtárak javára is. Annak ellenére, hogy a fentiekben úgyszólván csak felsorolásra szorítkozhattunk, talán sikerült érzékeltetnünk a roppant feladatokat, amelyeknek megvalósítása az elkövetkező 15 év folyamán Gyűjteményünkre vár. Hittel hisszük, hogy hatalmas feladataink valóraváltásával szocialista társadalmunk művelődéspolitikáját szolgáljuk, annál is inkább, mert a magasabb általános műveltség — és ezen belül a szülőföld ismerete, a helytörténeti kutatás —, a művelődés értékeinek megismerése és társadalmi felhasználása egyre szélesebb rétegek nélkülözhetetlen életelemévé válik. Zoltán József 112
