A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1958-1959
A felülvizsgálatról
A FELÜLVIZSGÁLATRÓL A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár általában — és ezen belül a kerületi közművelődési könyvtárhálózat különösen — az elmúlt tíz esztendő alatt hatalmas fejlődésen ment át. Több a kerületi könyvtár, sokszorosára növekedett a könyvállomány, valamint az olvasók száma. Bármily nagy azonban a fejlődés, könyvtárunk még mindig sok nehézséggel küzd, állapotunk sok tekintetben elmaradtnak mondható. Még mindig kevés a könyvtár, a központban és kerületi könyvtárak számottevő részében megfelelő helyiségek hiánya nehezíti a munkát, forgalmunkhoz mérten kevés a könyvtárosok száma, elavult, korszerűtlen a felszerelésünk, és ami mindebből következik: a főváros lakosságához viszonyítva keveselhet- jük olvasóink számát is. Súlyos problémáinkat csakis felettes hatóságaink megértő segétségével tudjuk megoldani. Hisszük, hogy a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottsága a könyvtárat a legfontosabb művelődési intézmények közé sorolja és ennek megfelelően gondoskodik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és hálózata fejlesztéséről, eddigi hiányosságainak megszüntetéséről. Ennek a szemléletnek már eddig is gyakran tapasztaltuk jelét, és ennek jegyében, a segítő szándék jegyében történt az a módszertani vizsgálat, melyet a Fővárosi Tanács V. B. 1958 szeptember-októberében szervezett könyvtárunk központjában és a kerületi könyvtárakban. A vizsgálat alapvető célkitűzése a könyvtár helyzetének feltárása, a jelenlegi helyzet esetleges gátló nehézségeinek, valamint a továbbfejlődés irányának megmutatása, a továbbfejlesztés lehetőségeinek körvonalazása volt. A Fővárosi Tanács V. В. a tapasztaltakról részletes referátumot kívánt kapni, ami rövidített összefoglalásában tanácsülés elé kerül. A Fővárosi Tanács V. B. külön szakbizottságot kért fel e módszertani vizsgálat lefolytatására, melynek tagjai voltak: dr. Kovács Máté egyetemi tanár az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének vezetője, Ecsedi Sándorné a Fővárosi Tanács V. B. Népművelési Osztályának főelőadója, Meszlényi Gézáné, a Fővárosi Tanács Y. B. Népművelési Osztályának előadója, Hámori Béla, az Országos Széchenyi Könyvtár főosztályvezetője, Szentgyörgyi Mária a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának osztályvezetője, Miszty László a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtárának vezetője, Rózsa György a M. T. A. Közgazdaságtudományi Intézet könyvtárának vezetője, Szentmihályi János az Egyetemi Könyvtár csoportvezetője, Rácz Aranka az Országos Széchenyi Könyvtár Módszertani osztályának munkatársa, Páldy Róbert a Veszprémi Megyei Könyvtár vezetője, Mihályi Imre a Művelődés- ügyi Minisztérium Könyvtári osztályának csoportvezetője. A bizottság munkájában támaszkodott a Budapesti Pártbizottságnak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár helyzetéről és fejlesztéséről 1958 szeptember 20-án tett megállapításaira és határozataira, valamint a könyvtár munkájának 1951-ben és 1954-ben történt vizsgálati anyagára. A bizottság könyvtárunk helyzetét és működését vizsgálva és azt korábbi évekkel összevetve, nagyfokú fejlődést állapít meg. Ez a fejlődés a számszerű eredményeken túl minőségi eredményekben is mutatkozik. Helyesnek ismerte el a bizottság, ahogyan a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár feladatkörét tisztáztuk (mint főfeladat a közművelődési könyvtári feladatok, ehhez szorosan kapcsolva a budapesti hely- ismereti, várostörténeti, urbanisztikai, valamint a társadalomtudományi országos szakkönyvtári feladatokat.) Eredményeink között említi a bizottság, hogy sikerült a Fővárosi Közművelődési Könyvtárhálózat szervezetét és működését egységesen kialakítani, s oly módon működ108
