A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957

A „hazafias érzelmekről”, melyeket ezekben az évtizedekben minden fűzfapoéta megénekel és minden rendű és rangú egyesület zászlajára tűz, sok szó esik a Budai Könyvtár Egyesület közgyűlésein is. Nem tudni, mennyi ebből az őszinte tartalom és az okos számítás. Annyi bizonyos, hogy az Egyesület túlnyomó többségében magyar nyelvű könyveket vásárol, ezeknek az olvasására akarja rászoktatni a II. kerület, később egész Buda polgárait, „melynek bár érzelmeire nézve hazafias lakossága nagyrészt még mindég idegen nyelvet vall anyanyelvének.” (I. Évkönyv.) — Másrészt a kultúra, a „köznép szellemi javainak nemesítése” ugyancsak nehezen mozgathatta meg az olyan intézményeket, mint az „Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár” vagy a „Ganz és Tsa vasöntő és gépgyár részvénytársulat” és a „Pesti hazai első takarékpénztár-egyesület” — de a hazafiasságnak ekkor már egyre inkább külsőségekre szorítkozó, üressé váló jelszava sok ajtót megnyithatott. így kerülhettek az egyesület alapító tagjainak sorába a felsorolt intézmények, rajtuk kívül szerepel még az orsz. magyar iskolaegyesület II. kerületi választmánya 100 Ft-tal, (ez a legnagyobb összeg), a budapesti polgári lövészegyesület, a „Hungária” és a „Humboldt” páholy.

Az alapító tagok száma 40, közülük 30-ról egy írásos kimutatás közli foglalkozásukat is. Figyelemreméltó, hogy a 30-ból 4 tag kisiparos, 4 kistisztviselő, 8 tanító és tanár és csupán a kisebbik rész — 14 tag foglakozása mutat tehetősebb polgárra, (ügyvéd, gyáros, minisztériumi vagy más magasabb beosztású tisztviselő stb.) A rendes tagok száma 1894-ig 201, majdnem mind Buda II. kerületének lakói.

Az első választmány még 1891-ben kidolgozta az alapszabályokat, melyeket a közel 30 esztendős fennállás alatt többször módosítanak. így változtatják elsősorban a nevet, „II. kerületi Népkönyvtár Egyesületről” „Budai” majd „Budapesti” Könyvtár Egyesületre, jelezve az utat, melyet évről-évre megtesznek, s mely 1910-ig egyenletes fejlődést, egyre bővülő hatáskört mutat.

Az egyesület működését, ünnepélyes közgyűléseit épp úgy nyomon tudjuk követni, mint könyvtárának csendes hétköznapjait. Évkönyvek, beszámolók, nyomtatott szak- és betűrendes katalógusok állnak rendelkezésünkre; a Fővárosi Levéltárban 2 folyóméternyi polcon, rendezetlen állapotban tartják a gondosan megőrzött levelezéseket és a pénztári számlákat. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár iratai között az egyesület hanyatlására, megszűnésének okaira találunk értékes dokumentumokat, míg a sajtó (Buda és Vidéke, Budapesti Hírlap, Nevelők Lapja, stb.) inkább a reprezentatív ünnepségekről, bálokról, hangversenyekről ad kimerítő tudósításokat.

Az első három év — 1891-től 1894-ig a megalakulás és berendezkedés jegyében telik el. Ez idő megmutatja, hogy az akkor még II. kerületi Könyvtár Egyesület milyen fontos szükségletet elégít ki, hogy alapítóinak lelkesedése nem volt szalmaláng: tellett belőle a sok gondot, alaposságot kívánó könyvtári munka hétköznapjaira. De három év elteltével világossá válik az is, hogy a Toldy Ferenc utcai iskola egyik terméből nem lehet egész Budának könyv-szükségletét ellátni. Míg céljainkban egyre messzebb jutnak, — könyvtárukat két csoportra osztva, szak- és népkönyvtárra — addig eszközeik erősen korlátozottak .

„Egyesületünk növekedése — írja az 1895 évi jelentés — most már oly arányokat öltött, hogy a jelenleg használatban lévő hivatalos helyiségünk tényleg már szűknek bizonyul befogadására, s nagy költségekkel s nemes adakozások útján szerzett könyveinek nagy részét (melynek száma folyó év január hó l.-jén 5536 db. volt) tér hiánya miatt a nyitott folyósokon elhelyezett szekrényekben kell tartanunk.”

Már 1894-ben, mikor a főváros közgyűlése a Budai Vigadó építését elhatározza, az egyesület is megindítja a harcot, hogy abban könyvtárának helyet kapjon. Ettől kezdve minden jelentésük, sajtóközvéleményük foglalkozik a helyiséghiánnyal, úgy csoportosítva az érveket, hogy ebből mindenki számára világossá váljék: az egyesület könyvtárára szükség van, eredményei méltóvá teszik arra, hogy a Budai Vigadóba költözhessen. Elmondják, hogy a kölcsönzés a Toldy F. utcai könyvtárban télen már mindennnap, tavasszal hetenként 5-ször, nyáron 3-szor folyik, ami társadalmi úton fenntartott könyvtáraknál komoly erőfeszítéseket igényel.

88