A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
kerület ugyan a jól ellátottak közé tartozik állomány szempontjából, itt azonban a régi alapítású könyvtár — a 8. számú — a viszonylag nagy és jó állományát nem tudja eléggé kihasználni, mert a könyvtár elhelyezése a helyiség és felszerelés nem alkalmas az olvasók számának további emelésére. A részletes elemzés gondos összevetése alapján hosszú távra kell meghatározni az állományfejlesztés ütemét olyan módon, hogy végül is a régebbi terv- szerűtlenség következményei felszámolódjanak s a kerületi könyvtárak valóban egységes hálózatot jelentsenek mind állomány, mind telepítés szempontjából. 4. A kiadók és könyvtárosok kapcsolata A Szabó Ervin Könyvtár hálózata itt Budapesten 100 000 olvasó véleményét, igényét tolmácsolhatja a kiadóknak. Ha a könyvkiadásban éppen úgy, mint az élet minden területén, a valóságos helyzetből kiindulva akarifhk színvonalemelkedést elérni, e tolmácsolásra a kiadóknak véleményünk szerint múlhatatlanul szükségük van. Az elmúlt évben kapcsolatunk intenzívebbé tétele érdekében új módszerrel kísérleteztünk. Egy-egy kiadó és három-három könyvtár szorosabb kapcsolatára törekedtünk. Nem minden könyvtár és nem minden kiadó között szerveztünk tapasztalatcserét, hanem a kiadó által megadott fontosabb művekről gyűjtöttek a hozzátartozó könyvtárak több hónapon keresztül tapasztalatokat és ezekről számoltak be az év utolsó és ez év első negyedében a kiadóknak. A kísérletet a Kiadói Főigazgatósággal és a kiadókkal, valamint az összes könyvtárvezetőkkel folytatott vita alapján eredményesnek tekintjük, de a további közös munkához az szükséges, hogy ezt a kiadók éppen olyan fontosnak tekintsék, mint a könyvtárosok, hogy a kiadók további munkájára e kapcsolat jelentős befolyással legyen. 5. Az állományelemzés hitelessége és a statisztika Végezetül szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az állományelemzéshez, a kihasználtság mértékének megállapításához olyan statisztikai rendszer volna szükséges, amely azonos kategóriákkal dolgozik mind az állománynyilvántartás, mind az állomány igénybevétele, azaz a kölcsönzés területén. E nélkül lehet ugyan igen nagy munkával a mostanihoz hasonló reprezentatív felméréseket végezni, de az állomány összetételét, a tényleges igénybevétellel rendszeresen összevetni nem lehet. E nélkül az állományfejlesztés igazán tudatossá soha sem válhat. Összeállította : Dobos Piroska Bánk Ferenc, Bruckner Frigyesné, Gönczi Imre, B. Irányi Lujza, Kosi Gyuláné, Tóth Endréné és Uray Béla kerületi könyvtárvezetők jelentéseinek jelhasználásával. 74
