A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
A 677-es szak (szövőipar) vizsgálata 1958. máj. 20-án a 8. sz. kvt.-ban; A polcokon 138 darab könyv volt. A raktárlapok szerint 140 könyvet tartunk nyilván ebben a szakban. A tasakokban levő könyvkártyákon 419 számot, illetve aláírást számláltunk össze. A polcon levő 138 kötetből 53 egyáltalán nem volt olvasóknál. Ezeknek nagyrésze elavult brosúra vagy 3 példányos duplum. De előfordult tévesen szerzeményezett drága könyv is, mint pl. a Pamutszövés kézikönyve (Könnyűip. K. 1954. 512 p. 50,— Ft). Néhány nagyon sokszor ismétlődő számnál megállapítottuk, hogy textiltechnikumi tanuló, majd textiltechnikus, illetve érettségizett és a Goldberger Gyárba került textilmunkás az olvasó. A 26. sz. könyvtár jelentése két fontos megállapításra hívja fel e szakkal kapcsolatban a figyelmet, melyek azt hisszük az egész hálózatban általánosan is érvényesek: a) A könyvanyag egy része nem illeszkedik az ohmsók igényeihez, tehát sok könyv kihasználatlan, felesleges (ott is, ahol nem a speciális gyűjtési igénnyel léptek fel.) Részben túlmagas színvonalúak a műszaki könyvek, részben egy-egy szakterület egészen részletkérdéseivel foglalkoznak, vagy a helyi igényekre egyáltalán nem támaszkodóak. b) A könyvanyag bizonyos részének kölcsönzését fokozni lehetne jobb propagandamunkával, ajánlással. Különösen népszerűek a rádiós és híradástechnikai könyvek, valamint az autós, hajós, repülős könyvek, azaz a polytechnikai nevelést szolgáló művek. E tárgykörben elsősorban az újonnan megjelent müvekből a kihasználtság maximális. A többi csoportokban azonban a fentebb kifejtett okok miatt a tavalyi duplumtalanítás után is sok felesleges könyv terheli könyvtárainkat. Fokozza ezt az e tárgyban is nagyszámú, évek óta egyáltalán nem használt brosúra. Az*e szakhoz tartozó kézimunka, szabás-varrás és szakácskönyvek keresettek. e) Mezőgazdaság A fővárosban nem jelentős, az állomány 1,2%-a. Csak ott van kihasználva az állomány, ahol mint a 44. sz. könyvtárban is, a duplumtalanítással a fölös anyagtól megszabadultak. Itt a 83 kötetükből 50-et leadtak. A 7. sz. könyvtárban 174 kötet közül csak 34 volt kikölcsönözve a vizsgálat idején. Sem a XIII. sem a VIII. kerületben ezt nem tekinthetjük hibának. A szobanövények ápolásával, házikertészettel, méhészettel foglalkozó könyveket azonban itt is és különösen a budai kerületi könyvtárainkban keresik. A peremkerületekben, ahol a lakosság jelentős része mezőgazdasággal foglalkozik, e szakirodalom olvasása nagyobb mértékű. Sokkal inkább veszik igénybe a mezőgazdasági szakkönyveket ezekben a kerületekben, mint az ipari kerületekben a műszaki könyveket. Érthető oka ennek az, hogy az üzemekben a szakkönyvekhez a munkás hozzájuthat a vállalati műszaki könyvtárakban (a legfontosabb szakkönyveket az ipari munkások meg is vásárolják), míg a mezőgazdasági dolgozók számára más könyvtár a kerületben nem áll rendelkezésre. A 36. sz. rákoskeresztúri kerületi könyvtár 63-as mezőgazdasági szakkönyvanyagának olvasottságáról szóló adatok: A 630—639 szakanyag összállománya 629 kötet. A duplumosítás kapcsán mindössze 25 kötet került törlésre. 1958 május 22-én a kerületed könyvtár raktárában 387 kötet volt, a többi az olvasóknál. A bentlevő 387 kötet könyvkártyái alapján a következő olvasottsági statisztikát kaptuk: Összesen Senki se olvasta t—2 olvasó olvasta 5 olvasó olvasta 10-nél többen olvasták 387 kötet 1 127 161 55 44 f) Művészetek, sport Az állomány 5,7%-a. A forgalmi statisztikában más szakkal együtt szerepel, egy része viszont az egyéb rovatban van nyilvántartva, ilymódon az 5,8%-os kölcsönzési arányt a szakban megközelítőnek tekinthetjük. Ez azt jelzi, hogy ez a legjobban kihasznált szakunk. Az új alapítású könyvtárak tekintetében túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nem elegendő az 63
