A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
egyszer sem. Az utóbbi könyvtárban 70 kötet 370-es szakban levő könyvet 413-szor vettek igénybe. Az általános gyermeknevelés, a nevelés társadalmi problémái iránt van érdeklődés. Ezt bizonyítja az utóbbi időben több ilyen tárgyú könyv nagy sikere is. A filozófiai müveket nem igen keresik, de ha volna is igény, népszerűén megírt filozófia- történetet, alapfokú filozófiai müveket nem nagyon találunk állományunkban. Keresettek az antiklenkális müvek. A történelmi életrajzi müvekből nem tudják kielégíteni könyvtáraink az igényeket. Különösen a regényszerüen megírt életrajzoknak van sikerük. A gyengébben megírt művek sem hevernek kihasználatlanul, de a színvonalas, elmélyültebb életrajzoknak is nagy közönségük van. Arra kellene törekedni, hogy minél több legyen az utóbbiból. A 44. sz. könyvtárban elemezték a 943-as szakcsoportot. E szerint a raktárban levő 159 kötet könyv közül 137-t 1661-en olvastak. Több kultúrtörténeti műre volna szükség. Ezek, különösen ha népszerű stílusban és sok illusztrációval jelennének meg, e szak kölcsönzési arányát jelentősen emelhetnék s kultúrpolitikai céljaink elérésében is segítséget nyújtanának. Jellemző, hogy Ráth-Végh könyvei soha nincsenek polcon. Az ásatásokkal foglalkozó müveket is keresik, pl. White: Elsüllyedt világok c. müvét. 2. AZ ISMERETTERJESZTŐ IRODALOM TÖBBI RÉSZE 1957 végén nem szépirodalom volt a hálózat állományának 38.6%-a, a felnőtt szépirodalom azonban az állománynak csak 46.6%-át tette ki, mert az állomány 14 8%-a a gyermek- irodalom. Véleményünk szerint helyes e két tényezőt külön tárgyalni, mert a gyermekirodalom aránya külön — s mindenki által ismert súlyos problémát jelent ugyan, de a felnőtt olvasók igényeinek kielégítése, olvasásuk színvonalának megállapítása elengedhetetlenné teszi, hogy az állományt is, a kölcsönzési forgalmat is elkülönítve vizsgáljuk. Ha a 14,7%-nyi társadalomtudományi irodalmat az ismeretterjesztő irodalomból leszámítjuk, 23,9% jut az egyéb ismeretterjesztő művekre. Az arányok azonban eltolódnak, ha csak a felnőtt olvasók számára kölcsönözhető müvek összetételét vizsgáljuk. Ha 100%-nak a felnőtt irodalmat tekintjük, az ismeretterjesztő művek: 45,1%-át teszik ki az állománynak, s ha ebből bontjuk le a társadalomtudományi irodalmat, az egyéb ismeretterjesztő irodalom arányát 27,9% jelzi. Az állománymegoszlásnál a kölcsönzés szakcsoportonkénti megoszlásával összevetve tudunk csak a szak kihasználtságáról fogalmat alkotni, s lényeges különbség van az eredmények megítélésében, ha a kölcsönzés megoszlásában mutatkozó 19,1 %-ot az állomány 23,9 vagy 27,9%-ából érik el. A 19,1 %-os forgalmi arány alatta marad nem lebecsülhető mértékben az 1956 és az 1955 évi eredményeknek, s bár az országos átlagnál magasabb, nagyon komolyan kell foglalkoznunk az ismeretterjesztő irodalom népszerűsítésével. a) Nyelvtudomány Az állomány 0.6%-a. E szakban kevés a felesleges könyv. Csak a teljesen hibás elképzelések alapján vásárolt müveknél forog ez fenn, mint pl. a 26. sz. könyvtárban a Benkő: Az ,,ly” hang története c. műve. A szak jelentős részét a szótárak, nyelvkönyvek teszik. Ezekkel könyvtáraink többsége el van látva. Problémát jelent a nyelvkönyvek több példányban való szerzeményezése. Igény természetesen volna erre (a régi könyvtárakban van), de ehhez valóban nincs anyagi fedezetünk, az egy példányban megvásárolt nyelvtankönyvet pedig kézikönyvtár anyagaként nem lehet eléggé kihasználni, hiszen arra egy-egy olvasónak több hónapon keresztül volna szüksége. b) Természettudomány Az állomány 4.7%-a. A felnőtt kölcsönzésnek csak 2.4%-a történik e szakból. Ennek ellenére e szak általában keresett. Ezt bizonyítja a 26. sz. könyvtár elemzése is : 60
